0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. március 16.

Egy gazdaság, ahol már a negyedik generáció nevelődik, ráadásul a dinnyepiac élén

A Bagin család 380 hektáros farmján generációk óta folyik mezőgazdasági tevékenység, legfőképp sertéstenyésztés és dinnyetermesztés. A klímaváltozás és a piac kihívásai ellenére a család innovatív megoldásokkal tartja fenn gazdaságát.

Az ikerfiúk 2004-ben fejezték be a mezőgazdasági középiskolát. Ma már rájuk hárul a munka oroszlánrésze, az anyukára marad a papírmunka. Persze, mikor szedés van, abból mindenki kiveszi a részét. A dinnye nagyon munkaigényes, idénymunkásokat kell felfogadniuk. Mégpedig közvetítőn keresztül, helyben már nemigen találni olyan alkalmazottat, aki hajlandó lenne kimenni a földekre. Azt azért elmondják, hogy a leszedni valót még mindig ők válogatják ki, végigjárva a parcellákat, a napszámosokra marad a termés összeszedése és letakarítása.

Az állattenyésztésben egy állandó gondozót alkalmaznak, de a tenyészállatok piaca beszűkült a megmaradt nagyüzemekre, szövetkezetekre.
Illusztráció

Persze mindennek alapja az értékesítés, a szlovákiai kertészetek az üzletláncok megjelenésével kezdtek lejtmenetbe, amelyek kezdeti dömpingáraikkal szinte pár év alatt szétzúzták az addig működő felvásárlói rendszert.

Baginék jelenleg kétfajta vevőkörre építenek. Egyrészt fontosak a viszonteladók és piacozók, illetve ott vannak az üzletláncok, ahová csak beszállítókon keresztül tudnak bekerülni. Emellett a farmhoz közeli közúton van egy kis standjuk, ahol mindig valamelyik családtag árusít.

A piacozóknál a jó időben fogy leginkább a dinnye, illetve akkor, amikor a külföldi dinnye már leérőben van. Ilyentájt külföldről már mindenféle minőségű dinnye érkezik, hiszen a szezonjuk végén igyekeznek elsütni az árut. Ekkor jelennek meg az üzletláncokban a 19 eurocentes dinnyeakciók. Úgy érzik, hogy a zöldségraktáraknak nem érdeke, hogy valaki itt helyben termeljen, hiszen szinte mindent be tudnak hozni külföldről, néha még olcsóbban is, és ezzel kezükben tartják az üzletet is.

Szlovákiába főleg Marokkóból hoznak be dinnyét, de jelentős mennyiség érkezik Magyarországról is.

Az idei piac érdekesen alakult, hiszen külföldön a megszokott időjárás volt jellemző, nálunk viszont annál melegebb volt a tavasz, majd hirtelen jött a júliusi kánikula, így a Kárpát-medencében egy-két héttel hamarabb érett a dinnye is. Baginék július 8-án kezdték a szedést, Magyarországon már volt, aki június 20-a körül. Így a magyar dinnye a nagy melegek miatt gyorsabban kezdett érni és ez összecsúszott a külföldi dömpinggel. A túlkínálat júliusban lenyomta az árakat, a piac most kezd visszakorrigálni egy viszonylag szolidabb árszintre.

Illusztráció

Bár az üzletláncokba való szállításnál nagyobb az árnyomás, de ez viszi el a mennyiséget, és ahogy mondják, ezekbe olyan, bővebben termő fajtákat szállítanak, amelyeket nem kell annyira átválogatni. A piacozó partnereiknek viszont a legmagasabb minőséget adják, nekik ki kell válogatni a dinnyetermés legjobb 70 százalékát. Az igaz, hogy a két ár között van különbség, de a nyereségességben már nem akkora. A két módszer viszont jól kiegészíti egymást.

Rákérdezek, hogy miért is nem növekszik a Felvidéken a dinnyetermesztési kedv.

A Bagin testvérek nem is a nyereségességet tartják az elsődleges oknak, hanem azt, hogy a dinnye nagyon nagy szakértelmet kíván. Sok év tapasztalata kell hozzá, hogy a dinnye tömött legyen, piros, szép külsejű, ízes, és ezt a termelőnek kívülről látnia kell, más zöldségféléknél ez egyszerűbben megy. Szaktudás nélkül pedig meggondolandó, hogy egy termelő merjen-e kockáztatni hektáronként éves szinten 15-20 ezer eurónyi költséget a termesztésére. Aki nem tudja vállalni a mindennapos odafigyelést, annak nem érdemes belevágnia – mondják.

Másrészt, Magyarországhoz képest itt a dinnyeszezon két héttel rövidebb. Az idei év különleges, de a felvidéki termesztőknek általában három-négy hét alatt el kell tudni adni az egész dinnyetermést, mivel augusztus vége felé már nem kell senkinek sem.

Dicsérik az évet, hiszen a tavasz ugyan csapadékos, de melegebb volt.

A júliusi kánikula hatása attól függött, hogy ki milyen fajtát választott, mennyire tudta előkészíteni a növényzetét. Az idei tavasz erősebb levélzetet nevelt, ami jobban takarta a dinnyefejeket. Persze a túl erős lombozat más években késleltetné az érést. Gondolkodtak biotermelésben is, de úgy látják, hogy a piac ezt nem fizetné meg.

Illusztráció

Sok gépet maguk „gyártanak”, például azt, amit sorközművelésre használnak, de már beruháztak vízmentes tisztítógépbe is. A gépparkjuk modern, megőrzött, letisztítva tárolják a saját kézzel felépített szín alatt. A földjeik kötöttek, a belvízmentes területekre teszik a kertészetet, amire még szerves trágya is jut.

A szántókon még nem vállalják a szántás nélküli gazdálkodást, de a gabonát már csak a tárcsázott tarlóba vetik, a kukorica fele alá pedig mélylazítót használnak.

A termesztett növényeket úgy válogatják, hogy a munkák ne csússzanak egymásba. Ezért nem termesztenek például napraforgót, mert annak aratása ütközhetne a dinnyeszezon végével. Pár éve még termesztettek szamócát is, de ezzel felhagytak, mert az meg a dinnyeszezon elejével ért össze.agrárminisztérium határon túli magyarok logó

Ez is érdekelheti:

Kevés haszonállat, sok házi kedvenc

Színpompás tollasok

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: