Számoljunk!
Az öntözés gyakorlati megvalósításánál célszerű okosnak lenni. Azaz tudni kell számolni, hogyha elindul a körforgó vagy a lineár, ilyen esetben legközelebb mikor ér vissza ugyanarra a helyre. Azaz, közben hány napig nem kap vizet például a vetőmag-előállításra használt tábla. Ha nagyobb víznormával megy a lineár vagy a körforgónál is több vizet adatnak ki egy 360 fokos fordulóban, azzal növelik a kiadott öntözővíz mennyiségét, de az öntözés ciklusa is megugrik – elég erősen. A hagyományos lineárok (amelyek csatornából dolgoznak) esetében 750 köbméteres szivattyúkkal veszik ki a vizet. A lineár 1200 méter szélességben dolgozva az óránkénti 20 kilométeres sebességnél 31 millimétert juttat ki. A körforgó esetében 250 köbméterről beszélünk és 600 méteres sugarú körről, ami 20 milliméter öntözővizet feltételez a külső kerék vonalán. Ebben az esetben a körbefordulási idő 188 óra, azaz több mint egy hét, ez 8 nap. Ezalatt 47 100 köbmétert juttatnak ki, ami 42,8 milliméter öntözővizet jelent. A 8 napig tartó forduló alatt az evaporáció (8 x 8) 64 milliméter, miközben ők csak 42 millimétert tudtak kiadni. A szükséges 64 helyett, tehát csak 42 milliméter a tényadat, azaz ennél többet párologtat el a növény.
A dolgon lehetne változtatni, csakhogy akkor szükséges kialakítani egy nagyobb öntözési teljesítményt, amihez a mostaninál erősebb kapacitású szivattyú, több elektromos áram, nagyobb átmérőjű csövek kellenek, természetesen a vízigény is megnövekszik.
Csakhogy a különböző öntözési programokban erről szó sincs, pedig látjuk, a megváltozott evapotranspiráció mit okoz a növénytermesztésben. Ha pedig ezen túl a termesztett növény öntözővízzel kapcsolatos igényeit is figyelembe vesszük (fenofázis, hőmérséklet, tőszám stb.), akkor a mai helyzetben tán az jár jól, aki nem csinál semmit, hozzá sem fog az öntözésfejlesztéshez. Ez egyébként Dorcsinecz János sommás véleménye a mostani viszonyainkról. Mert ott van a szója, amit ők is termesztenek, s amelyik növény emeletenként virágzik. Az öntözést is ehhez kell igazítani, hogy a vizet még a virágzás előtt kapja meg a növényzet, hogy párás környezet alakuljon ki. A berendezések mostani teljesítményadatainak ismeretében viszont erre semmiféle esélyük nincs. A hibridkukorica-vetőmag előállításánál annyiban más a feladat, hogy az eddigiekhez képest sokkal több víz felhasználásával kell kalkulálni és cselekedni. Röviden és magyarán szólva: minden kapacitást meg kell ahhoz kétszerezni, hogy a szakszerűség követelményének eleget tehessenek.
Költségek
Mi kellett ahhoz, hogy Kisdombegyházán a 3 ezer hektárból 2100 hektárt öntözésre berendezzenek? A mai árakon számolva 1 hektár öntözésfejlesztése a gazdának 2-2,1 millió forintot jelent. A szomszédban, Mezőhegyesen most építettek meg egy teljesen új öntözőrendszert, ami 5000 hektárra 7 milliárd forintos támogatást kapott. A gondolkodásban kell változtatni, hangsúlyozta többször is a házigazda, mert olyan intenzív gazdálkodást kell megvalósítani, ami az öntözést meghálálja, ami annak megfelelő nyereséget hoz, hogy a későbbi fejlesztéseket legyen miből finanszírozni. Ők korábban éppen az öntözés miatt 1700 hektáron is foglalkoztak hibridkukorica-vetőmag előállítással a Pioneer cég számára. Az akkor hozott elegendő jövedelmet, s aztán megfogalmazták, ha ők belekezdenek valamibe, az kizárólag vetőmagtermesztés lehet. Természetesen előállítják saját maguknak a szükséges takarmányt, beleillesztve a mostani vetésváltási rendszerükbe. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vetőmagos cégek azok, amelyek a partnergazdaságaiknál tevőlegesen, tehát pénzügyileg támogatják az öntözést és öntözésfejlesztést. Viszont nehézséget jelent, hogy ebben a munkában a gazda által végrehajtott úgynevezett szolgáltatásokat a takarmánykukorica árának csökkenése miatt olcsóbban számolják el, ez hátrány. Sőt, az idei kukoricaár mellett már azon kezdtek el gondolkodni, hogy egyáltalán belefogjanak-e a vetőmag-előállításba.
Zöldségtermesztés
Kisdombegyháza és a zöldségtermesztés említése jó ideje ugyanazt jelenti. Akadt olyan év, amikor zöldborsót 400 hektáron termeltek, zöldbabot pedig másodvetésben 300 hektáron állítottak elő. Nagyon nevezetesek és híresek a görögdinnyéjükről, amit idén 90 hektáron termelnek, őszi és tavaszi vöröshagymával 80 hektáron foglalkoznak, fokhagymát 40 hektáron vetettek. Újra elkezdték a paprika exportcélú termelését, az igen erős jalapenót választották.
Természetesen ezt is intenzíven és öntözve termesztik, s az idén érdekes helyzet tanúi lehettek. Induláskor a dinnye termelői ára igen-igen gyenge volt, ám menet közben az értékesítési ár furcsa mód fokozatosan javult, pedig ez korábban mindig ellenkezőleg történt. A spanyoloknál a nagy szárazság égette el a dinnyét, az olaszoknál a sok víz tette tönkre, ám Kisdombegyháza tudott elegendő mennyiséggel szolgálni, még a megnövekedett igényeket is ki tudták elégíteni. Ők régóta az úgynevezett dobozos dinnye előállítását forszírozzák, szemben a nálunk megszokottal, a tizenvalahány kilóssal. A nemzetközi piacon viszont maximum 5 kilós dinnyéket kérnek, ezért ők azt termesztik, azt termeltetik. Ez bizony nem olcsó mulatság, az oltott palánták ára hektáronként 1,5 millió forintot tesz ki, mélyen a zsebbe kell nyúlni.
