A zöldségtermesztésükhöz tartozik a 2012-ben megépített hűtőházuk. Ezt azóta is minden áldott évben továbbfejlesztik, bővítik. Rájöttek, hogy az a módszer, ahogyan Magyarországon a vöröshagymát tárolják, az eléggé kifogásolható. A multi azt kéri a termelőtől, hogy termékével 12 hónapon keresztül folyamatosan legyen jelen, de a régi módszerrel ez megoldhatatlan. Aki nálunk beszállító kíván lenni bármelyik áruházlánchoz, annak nagy hangsúlyt kell fordítani arra, hogy stabil és megbízható partnerként ismerjék el.

A termelőnek ezt tudnia kell garantálni, aminek megvannak a maga feltételei, például a szakszerű tárolás. Náluk ez azt jelenti, hogy évente ráköltenek a hűtőházra 100-150 millió forintot, de ők a hagymát nem csak szellőztetik, mert az édeskeveset ér. Azzal a módszerrel el lehet vegetálni október végéig, aztán novembertől már nem tudnak terméket szállítani. Ám ők mínusz 1-2 fokra hűtik le a hagymát, amitől az nem károsodik, így hónapokon keresztül eltartható. Igaz, ez hatalmas energiát kíván, de februárban az ilyen kamrából még eredeti minőségű hagymát tudnak szállítani, amelyiknél nincs apadási veszteség, nincs minőségromlás. Az ilyen terméket keresik az áruházláncok, ez jól eladható. Ők azt kérik, hogy mindez magyar legyen, a baj csak akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy minden ígéret ellenére vagy nem tudunk szállítani, vagy nem tudunk egyenletes ellátást szavatolni. Ilyen helyzetben ők kénytelenek más beszállítót keresni. A multikkal igenis együtt lehet dolgozni, abba bele lehet és bele is kell tanulni a lehető legsürgősebben. Kisdombegyházán jó ideje ez már a két fiú, Balázs és János dolga, annak minden bonyolultságával és nyűgével.

A szállítóeszközök megrakása, a lepapírozás külön fegyelmet és figyelmet igényel, és nagyon megterhelő, amikor egész héten arról tárgyalnak sok-sok különböző vevővel, hogy neki mikorra, milyen fajtájú, milyen méretű, minőségű áru kell, és azért milyen árat tud fizetni. Ennek az egésznek a kiindulási pontja Kisdombegyházán a Nyéki majorban található, elég figyelmesnek kell ahhoz lenni, hogy az ott folyó munkát valaki rögtön észrevegye.

Tározó kéne

Ha rá lenne bízva, akkor mit változtatna meg az öntözés jelenlegi metodikáján Dorcsinecz János?

Volna mit! Nekik nagy szükségük lenne egy víztározóra, ahol legalább 1 millió köbméter vizet tudnak tárolni. Ez bármilyen haváriahelyzetben biztonságot adna, mindig volna mihez hozzányúlni.

Ők 15 évvel ezelőtt hozzákezdtek egy víztározó-kialakítási programhoz, de még a helyszínnek, a teleknek a kialakításáig sem jutottak el, mert a szóba jöhető terület ezé, azé, amazé, szó szerint azt nézik, hogy az egyes tulajdonosok mikor érnek életpályájuk végére, ők pedig megvehessék azt. Olyan hely volna, ahol nem kéne bele fóliás bélelés, amiből a vad tényleg nem tud kimenekülni. Azt kell országos szinten elintézni, hogy kijelentsük, nálunk van elegendő víz az öntözéshez. Ez tényszerűen igaz, hisz hozzánk érkezik évente 116 köbkilométer víz és 123 köbkilométer távozik. A 7 köbkilométernek csak egy elenyésző hányadára lenne szükség, hogy az öntözésünkben érzékelhető javulást tapasztaljunk. Az öntözővizet állami feladatként, s ez most is úgy van, oda kell juttatni a felhasználási helyhez.

Azzal a felvetéssel még sehol sem találkoztam, hogyha valaki öntözhetővé teszi a termőföldjét, akkor mennyivel növekszik annak az értéke.

Ő nem fogja kockáztatni a legjobb vetőmagot, a legjobb gépet, a legkiválóbb tápanyagellátást és növényvédelmet, ami hektáronként néha több százezer forintra rúg, egyes növények esetében a több millió forintot is meghaladja. Öntözetlenül ezeket mind kockára teszi, mert a jelenlegi klimatikus viszonyok között nem sok növénynek van esélye túlélni a szárazságot. Öntözve a növény biztosan terem valamennyit. Általában kevesebbet, mint amennyit elvárunk tőle, de az aszályban vagy azután a termények ára a korábbi szintről minimum megkétszereződik, és az öntözés által elért eredménnyel összeszorozva ez mindig extraprofitot hoz a gazdának. Az öntözésnek van kimutatható előnye a földforgalomban, a föld eladási árára. Alsó hangon számolva ez a száraz viszonyokhoz képest háromszoros földárat jelent, a Kisdombegyházán most megszokott 3,5-4 millió forint helyett tehát 10,5-13,5 millió forint egy hektár öntözött terület értéke.