Nem bűn, hanem hiba
Az öntözést pedig csakis komolyan és szakszerűen lehet művelni, végrehajtani. Nálunk is érhető el valamicske jövedelem a búzával, az árpával öntözés nélkül, de abból fejleszteni, előre lépni nemigen fog a gazda. Elvegetálhat belőle, a családját eltarthatja a támogatásokkal, már amíg ezeket még megkapják. De, és ezt sokadszor hangsúlyozza, a biztonság mindenek előtt.
A dinnyét idén sokfelé afféle öregapám módjára vetőgéppel vetették el. Nem is lett belőle semmi, nagyon későn kezdett el fejlődni, akkorra jött a hőség, öntözni nem tudtak, dinnye egy darab se. Ők az intenzív dinnyetermeléssel foglalkoznak, aminek elemi alapfeltétele az öntözhetőség. Békésben 600 hektárt integrálnak, s a palánta hektáronkénti 1,5 millió forintos ára felett még ott van a fólia 500 ezer forintért, majd jön a műtrágya, a növényvédelem és az öntözés, ez bizony 5-6 millió forintra rúg hektáronként, de az árbevételből ez elég jól megtérül. Az már kevéssé tetszik a gazdának, hogy amit ő vásárol, annak az ára minden esetben fix, de amit ő termel és elad, annak az áráról majd csak az értékesítéskor tudnak beszélgetni.
Mi lett volna, ha?
Ha nem öntöztek volna 2024-ben hektáronként 280-290 milliliterrel, van-e elképzelése, hogy mi történt volna velük?
A természetes csapadék az első fél évben 90 milliméter lett, mondhatni afféle félsivatagi állapot. Öntözve viszont minden növénnyel elboldogultak, igaz túl nagy rekordok nem születtek, de nem is álltak fejre. Az út menti kukorica öntözetlenül teljesen leszáradva 6 tonnával fenyeget, ez elegendő az állattenyésztésük igényének kielégítésére.
Azon spekulálnak, ha betakarítanak mindent, s elvégzik a talajmunkákat, a jövő évi termelés érdekében még most a nyár végén, az ősz elején nekikezdenek a feketetarló-öntözésnek, amit mások idényen kívüli öntözésnek neveznek. Ez ugyan irtózatos költségnövelő, azon kívül lehet nagy kockázata is, mert érkezhet egy csapadékosabb időszak, ami belvizet okozhat. Ez a gondolatuk nem most pattant ki az agyukból, ebben az évben a hibridkukoricavetőmag-előállításukat megelőzően 50 milliméter öntözővizet juttattak ki. Elég nagy kockázat volt, bejött, a szokásos öntözési norma 30 milliméter. Az lenne az igazi, ha az egész 3,2 méteres kiszáradt talajréteget át tudnák áztatni. Abban az esetben az altalaj- és a feltalajvíz összeérhet, működik a kapillaritás, amire az én emlékezetem szerint 1974 óta Magyarországon nem volt példa. Idén a kukorica májusban és júniusban mindenhol jól indult, volt nedvesség a talaj felső rétegében, a gyökérzet oldalirányban nőtt meg. Amikor a nagy hőségben ez a réteg csonttá száradt, a kukorica víz hiányában napok alatt kényszeréretté vált, elszáradt.
Kell egy csapat
A mostani öntözésen lehet-e javítani, korszerűsíteni? – kérdeztük végül Dorcsinecz Jánost.
Kisdombegyházán évek óta állítanak be kísérleteket, kukoricában, csepegtető öntözéssel. Elkápráztató sikerekről tudnak beszámolni, mert a csepegtető csővel a növény tövéhez odavitt víz gyakorlatilag mind hasznosul, az öntözővízből itt semmi el nem párolog. Igaz ez a módszer nagyon drága és sok munkával jár, mire a csöveket ki tudják szedni a földből és meg is tudják azokat semmisíteni. Itt nincs gond az öntözés dinamikájával, hogy mennyi alatt fordul vissza a center pivot, hanem amikor a szivattyú bekapcsol, akkor az egész területen egyszerre öntöz.
Az öntözés nagy előnye a biztonságos tömegtakarmány-előállítás. Levágják áprilisban a rozsot, következik egy sávos művelés, majd vetik a kukoricát. Minden növénnyel így vannak, nem egyet, hanem kettőt termesztenek évente. A rozs ad 20 tonna takarmányt, a silókukorica terem 40 tonnát ugyanarról a helyről. Természetesen ez csak öntözve lehetséges. Ahhoz, hogy ezt a szemléletet, gondolkodásmódot meg tudják valósítani, kell egy egységes csapat. Ezt részben már sikerült elérni a dinnyénél, a hagymánál és más zöldségeknél. A 800 tejelő tehenük számára 300-400 hektáron elő tudják állítani a szükséges takarmányrozsot, s utána legfeljebb 100-150 hektár silókukoricát vetnek, mert az elég, a fennmaradó 200-250 hektáron pedig szójával foglalkoznak. Az 1700 kocától évente 60 ezer malac születik, amiből 30 ezret hízónak nevelnek, 30 ezret pedig értékesítenek. Eldöntötték, hogy építenek egy újabb 30 ezres hizlaldát, mert akkor már összesen 60 ezer hízót fognak értékesíteni, a disznónak mostanában jó a felvásárlási ára. Mindezt 3000 hektár szántóról látják el, igaz, szakszerűen öntözve és kettős termesztésben teszik.
