0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 7.

Hunyor körúton

A vadregényes Lengyel-Annafürdői erdő különleges klímájával várja a kirándulókat, kikapcsolódásra vágyó természetbúvárokat.

A környéknél közel 100 milliméterrel több (évi átlagos 750 mm) csapadék a zárt völgyekkel különleges élőhelyek kialakulásának teremtette meg a feltételeit.  Az idős elegyes erdők, a Pihenő-tó, a bemutató vadaspark mind-mind rengeteg felfedeznivalót kínál.

Az Anna-forrás mellett egész évben üzemelő Annafürdő Vendégház és az Erdei iskola kulcsosháza pedig kisebb-nagyobb csoportok számára nyújt kiváló szálláslehetőséget. A hét kilométer hosszan vezető Hunyor tanösvény gyenge lejtéssel végigköveti az Anna-forrás völgyét.

Az annafürdői Pihenő-tó hunyor tanösvény
Az annafürdői Pihenő-tó
Fotó: Gulyás Attila

A lengyeli erdő már az őskorban számos törzsnek adott lakhelyet. Erre utaló bronzkori földvár (a Sánc) maradványait találjuk meg néhány kilométerre Annafürdőtől az erdőben. A középkorban is számos település volt itt (például Papd), de ezek a török megszállás idején elnéptelenedtek, eltűntek. Lengyel erdeje a 19. században már a gróf Apponyi család birtokában volt, melyet a grófné 1926-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott.

A gróf építtetett Anna nevű feleségének egy fürdőhelyet, melyet az Anna-forrás táplált. A grófnő átengedte a fürdő használatát a falu lakosainak, innen az Annafürdő elnevezés. Az Alapítványi erdőkre 1935-ben készült üzemterv már üdülőtelepként említi a helyet.
A lengyeli Sánc bejárata
A lengyeli Sánc bejárata

A második világháborút követő időszakban az erdők kezelését a Tolna megyei Állami Erdőgazdaság vette át, a mai Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. jogelődje. Annafürdőn, a 86 hektáros parkerdőben szervezett programokon kívül erdei iskola, kilátó, a Pihenő-tó, vadaspark, tematikus tanösvények, illetve egy kulcsosház és egy apartmanokból álló vendégház várja a kirándulókat és a pihenni vágyókat. A Hunyor tanösvény 2005 tavaszán készült el. A helyszínen hét ismertetőtábla hívja fel a figyelmet a látnivalókra.

A tanösvény gyenge lejtéssel végigköveti az Anna-forrás völgyét. A körút mindkét irányban végigjárható, igény esetén szakvezetéssel is.

A kezdő állomás táblájáról megismerhetjük a tanösvény célját, útvonalát, főbb látnivalóit. A kiindulópontnál lévő Anna-forrás (felszíni) vízgyűjtője meglepően kicsi (24 hektár), a forrás mégis egész évben kiegyenlített vízhozamú. Egykor a gróf Apponyi család gőzfürdőjének vizét biztosította. Már 1863-ban említi egy alispáni összeírás.

Lengyel-Annafürdői képeslapok (fent: 1930, lent: 1917)
Lengyel-Annafürdői képeslapok (fent: 1930, lent: 1917)
A forrástól lépcsőn egy földútra jutunk, majd 500 méter után kis ösvényre térünk át, így érünk egy egészen meglepő geológiai képződményhez, a vastag lösztakaróban csaknem 20 méter mély vízmosáshoz (2. állomás).

A vastag löszrétegben látható rétegződések a múlt különleges eseményeiről mesélnek. A hatalmas „talajszelvényen” kiválóan tanulmányozható a területre jellemző erdőket nevelő talajtípus, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A löszbabák felkutatása minden gyermek részére izgalmas feladat.

A talajszelvénytől sétánkat egy idős elegyes erdőben folytatjuk. Az ezüst hárs elegyes gyertyános tölgyesbe a nedves (humid) klímának köszönhetően bükkös is keveredik. A 3. állomás táblája a társulás jellemző növényeit mutatja be.

Vadregényes völgyekkel szabdalt terepen haladunk át. A szép ezüst hársak tövében tavasszal gyönyörű virágok nyílnak, egyebek közt a tanösvény névadója, az illatos hunyor, illetve a májvirág, a szártalan kankalin tűnik áprilistól májusig a szemünk elé. A 4. állomáson képek segítik a beazonosításukat.

Az idős erdőből kiérve feltárul a táj, mely minden évszakban különleges látvánnyal vár. A mesterséges Pihenő-tavat (5. állomás) 2003-ban töltötték fel először, mégis nagyszerűen beilleszkedik a tájba.

A mellette álló, alig 250 méteres domb igazi „hegyként” magasodik a tó fölé. A tótól enyhe emelkedővel fiatal vöröstölgy-telepítésen keresztül érünk vissza az idős tölgyerdőbe. Alig 30 méter szint leküzdésével pedig eljutunk a 6. állomásnál lévő Rétisas-fészek-kilátóhoz és lombkoronasétányhoz. A kilátóból nagyszerűen tanulmányozható a környék domborzata, a tájékozódást színes térkép, domborzatmodell segíti. A gerincen cseres-tölgyes erdőt találunk a jellegzetes cserjefajokkal, virágokkal.

A dombról lesétálva egy „nagy magasleshez” érkezünk. Innen akár egyszerre egy egész osztály is megfigyelheti a bekerített területen élő állatokat: vaddisznót, gím- és dámszarvast. A vadaspark a Hunyor tanösvény utolsó állomása, ahonnan hangulatos kocsiúton élményekkel, sok hasznos és érdekes információval gazdagodva érkezünk vissza a kiindulóponthoz, az Anna-forráshoz.


Hasznos tudnivalókhunyor tanösvény

  • Jelzése: zöld hunyorlevél
  • Hossza: 2,5 km (körút)
  • Időtartam: 2 óra
  • Jellege: természetismereti
  • Látogathatóság: szabadon látogatható
  • Megközelítés: A Szekszárdról, Dombóvárról, Bonyhádról, Kurdról induló buszok érintik a parkerdőt. Kurd vasútállomástól busszal vagy akár gyalogosan is elérhető. Autóval a 6-os útról Bonyhád felől, az M7-esről Siófok–Hőgyész–Kurd–Lengyel-útvonalon vagy Dombóvár felől.

Bővebb információ: +36 30 947 0898, annafurdo@gyulajzt.hu

Szegedi Viktória
Gyulaj Zrt.

Fotók: Gulyás Attila, archív

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: