Metszés nélkül is alacsony, szép, formás a bogyóspuszpáng (Sarcococca hoo­keriana), az örökzöld puszpáng (Buxus sempervirens) rokona. Lassan nő, magassága nem éri el az egy métert.

A japán szentfa (Nandina domestica) szintén nagyon lassan növő, alacsony, sajátos, kusza hajtásszerkezetű növény. Fő dísze a télen is megmaradó bordósvörös lombozata és pirosas termései. Minden része mérgező. Magról jól szaporítható. Amerikában invazívnak tartják, nálunk ez a tulajdonsága még nem mutatkozott meg.

Nem így a kínai fagyal (Ligustrum sinense), amely magról erősen terjedő, invazív faj. Erős növe­kedésű, metszés nélkül a 6 métert is elérheti. Bugában nyíló sárgásfehér virágtömege júniusban díszít, hamvaskék bogyói ősszel nagyon mutatósak. Kiváló térhatároló sövénynövény. Rendszeres, gyenge metszéssel jól kordában tartható, formanövény is metszhető belőle.

A japán fagyal (Ligustrum japonicum var. texanum) levelei valamivel nagyobbak, mint a közönséges fagyalé. Júliusban nyíló hófehér virágai mutatósak, sötétkék termései sokáig díszítenek. Viszonylag gyenge növekedésű, alacsony termetű, inkább szoliternek való, de edényben is tartható.

A vegetatív szaporítást, a félfás dugványozást augusztusra időzítsük.

A néhány évtizede még fagyérzékenynek tartott portugál babérmeggy (Prunus lusitanica) a klímaváltozásnak „köszönhetően” ma már jól viseli a magyarországi éghajlati viszonyokat. Erőteljes növekedésű, a babérmeggyeknél finomabb levelű, de örökzöld. Az árnyékot is jól bírja, sűrű állománya sem kopaszodik föl. Nyírás nélkül a 4-5 métert is eléri. Keskenyebb és szélesebb levelű változatai is vannak.

Magról szaporítható. Jó megújuló képességének köszönhetően nyírott sövénynek kiválóan alkalmas.