0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. március 28.

Életmentő zöld a hőségben

A több mint egy hónapja tartó hőség és aszály talán a kételkedőket is meggyőzte arról, hogy klímánk változik, és a jövőben tartósan hasonló időszakokra kell fölkészülnünk.

A városokban fokozottabban érvényesülnek a szélsőséges hatások, így kétség sem fér hozzá, hogy az összefüggő zöldfelületek, gyepek, fasorok, parkok, ligetek nem a luxust szolgálják, hanem életmentők.

Rudbeckia hirta Őszifény zöldfelületek egynyári
Rudbeckia hirta Őszifény
Fotó: Pap Edina

A települészöldítésre égető szükség van, sokkal nagyobb, mint évtizedekkel ezelőtt. A meglévő zöldfelületeket óvni és fejleszteni kell, illetve újabbakat létrehozni a mai igényeknek megfelelően, és erről a döntéshozókat is meg kell győzni. Ezt célozta az idén zárult Több zöld várost Európának program, amelynek keretében a 2021-től több szakmai fórumot, rendezvényt tartottak és számos szakmai kiadvány készült, mondta el Orlóci László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet (TTDI) Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportjának vezetője, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke a MATE keszthelyi Georgikon Campus Kertészettudományi Intézeténél rendezett egynyári tematikájú szakmai napon. Hangsúlyozta,

a dísznövény-nemesítésnek és -kutatásnak klímaadaptív növények fejlesztése a célja, a hazai genetikai alapok és szakmai, szellemi erőforrások kihasználásával.

Újítani kell

Orlóci László előadásában kitért arra, hogy fel kell éleszteni a harminc éve haldokló hazai kertészeti innovációt és kutatást, továbbá meg kell teremteni az oktatás és a kutatás, illetve az alap- és alkalmazott kutatás egységét. Jelenleg a díszkertészek az inputanyag-forgalmazók által „behozott” külföldi eredményeket, tapasztalatokat adaptálják a magyar viszonyokra. Innováció nélkül nincs fejlődés, hangsúlyozta a szakember. A kutatást modernizálni kell, amiben az egyetemeknek kell a fáklyavivőknek lenni.

Alcea rosea annua Holló aszálytűrő zöldfelület
Alcea rosea annua Holló
Fotó: Pap Edina

A dísznövénykutatás fejlesztése stratégiai kérdés. Ma már nem vitás, hogy a dísznövény nem luxuscikk, hanem közegészségügyi termék.

A dísznövényekkel foglalkozó „zöldágazat” éves termelési értéke 800 milliárd forint, és 110 ezer vállalkozás dolgozik benne. Ez már a döntéshozók számára is ingerküszöb fölötti.

Jobban kellene azonban érvényesíteni a szakma érdekeit, bővíteni a kertészértelmiség körét, amire minden esély megvan, hiszen egyes intézményekben túljelentkezés tapasztalható. A dísznövényeket terhelő adó csökkentése, a kutatás- fejlesztés piaci alapú finanszírozása nagyon fontos volna. Az innovációt is szolgálja a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete (MDSzSz) közösségi marketing- és innovációs alapja, amelybe kötelező hozzájárulásként minden hazánkban telephellyel rendelkező dísznövényter­mesztő, szolgáltató, kereskedő vállalkozás egy jelképes összeget befizet. (Az MDSzSz kiterjesztési jogköréről és a közösségi marketing- és innovációs alapról korábban itt írtunk.)

Versenyfutás az idővel

Riasztóak azok az előrejelzések, amelyek szerint 2050-re a lakosság csaknem 70%-a városokban fog élni, ami a népességgyarapodást figyelembe véve 6-7 milliárd embert jelent majd. Ez a természetes zöldfelületek további zsugorodását, az élővilág, a biológiai sokféleség csökkenését, sűrű beépítettséget, toronyházak sokaságát eredményezi. A melegedő éghajlaton az ember alkotta zöldfelületek nélkül élhetetlenné válnak a városok, hallhattuk Kisvarga Szilviától, a MATE TTDI kutatójától. A kertészek, nemesítők feladata, hogy ezen körülményekhez jól alkalmazkodó, stabil, klímatűrő növényfajtákat hozzanak létre, akár az élelmiszerhasznú, akár a dísznövények körében.

Ricinus communis Auróra zöldfelületek dísznövény
Ricinus communis Auróra
Fotó: Pap Edina

A szakember hangsúlyozta, hogy

felértékelődnek a dísznövények, hiszen zöldfelületek, gyepek, fasorok, parkok nélkül elviselhetetlen lesz a város. Be kell engedni a természetet a városokba, minél változatosabb, sokszínűbb növénytársulásokat kell kialakítani.

Fontos, hogy minél sűrűbb, egymáshoz kapcsolódó zöld­övezetek valósuljanak meg, amelyek ökológiai folyosóként szolgálnak az állatok, rovarok számára. Az ilyen sűrű zöldfelületeken az emberek, a növények és az állatok egyaránt jól érzik magukat.

A városi növényzetnek jóval keményebb kihívásoknak kell ellenállniuk; tűrni kell az egyenlőtlen csapadékeloszlást, a tartós szárazságot, a hő- és só­stresszt, a légszennyezést, a tápanyaghiányt. A növénynemesítők versenyt futnak az idővel. A környezet gyors változása miatt nincs idő arra, hogy a hagyományos nemesítési módszerekkel hat-tíz év alatt „készüljön el” egy-egy fajta. Biotechnológiai eljárásokkal, sejt- és szövettenyésztéssel, génszerkesztéssel, illetve mutációs nemesítéssel felgyorsítható a nemesítési folyamat.

Ocimum basilicum Bíborgömb szárazságtűrő aszály zöldfelület
Ocimum basilicum Bíborgömb
Fotó: Pap Edina

A MATE TTDI Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportja azon dolgozik, hogy közterületeken szívesen ültetett, nagy múltú, magyar nemesítésű fajtákból kiindulva korszerű módszerekkel a mai városi kihívásoknak ellenálló, nagy díszítőértékű dísznövényfajtákat hozzanak létre. A mutációs nemesítés (gamma-sugárzás) szép és ígéretes eredménye a Kováts Zoltán által nemesített Rudbeckia hirta Őszifény alapfajtából létrehozott új, klímatűrőbb és ellenállóbb fajta, a középmagas termetű, barnásvörös sugárvirágú, fekete kögű Shady Girl, amely idén tavasszal kapott közösségi fajtaoltalmat. (A fajta születéséről a Kertészet és Szőlészet 2024/19. számában jelent meg írás.)

Kisvarga Szilvia elmondta, hogy az egynyáriak közül a Rudbeckia mellett az Alcea rosea annua és a Ricinus commu­nis áll még a nemesítés célpontjában.

A trópusi származású ricinus „nagy klímaharcos”, jól tűri a városi körülményeket, a tartós szárazságot. Nagyon mutatós, nagy zöldfelületek alakíthatók ki vele.

Magyar nemesítésű változatai a Fáklya és az Auróra. A növény minden része mérgező, ezért közterületen nem alkalmazzák. Úgynevezett géncsendesítéssel azonban „ki lehet kapcsolni” a méreganyag-termelést, ami lehetőséget nyit arra, hogy ez a mutatós és ellenálló növény a városokban kiültethető legyen. (A MATE TTDI ricinusnemesítési munkájáról a Kertészet és Szőlészet 2024/24. számában írtak az intézet munkatársai.)

Zöldfelület a magasban

A beépítettség növekedésével minden talpalatnyi helyet, minden felületet ki kell használni arra, hogy zöldterületet hozzunk létre. A felhagyott iparterületek, foghíjtelkek jó lehetőséget kínálnak például a civil kezdeményezésben kialakított közösségi kerteknek. Az épületek felületein pedig zöldhomlokzatok, zöldtetők hozhatók létre. Ezek rendkívül kitett területek, csekély a gyökérközeg, erős a napsugárzás, illetve nagy a légmozgás. Emiatt a zöldtetőkre is csak nagy tűrőképességű növények ültethetők.

Salamon János: A keszthelyi kertben jól nyomon követhető a fajták szárazságtűrése
Salamon János: A keszthelyi kertben jól nyomon követhető a fajták szárazságtűrése
Fotó: Pap Edina

A tetőkertek növényalkalmazásáról Hamarné Farkas Dórától, a MATE Kertészettudományi Doktori Iskola hallgatójától, a TTDI tudományos segédmunkatársától tudhattunk meg részleteket. Elmondta, hogy

az intenzív és extenzív zöldtető mellett ma már egyre több helyütt alakítanak ki a száraz réteket utánzó úgynevezett biodiverz zöldtetőt, amely magas ökológiai értéket képvisel, és idővel önfenntartóvá válhat.

Átmenetet képez az extenzív és az intenzív zöldtető között, a természet formálja, esztétikai hatása változó. A változatos felszín, domborulatok, mélyedések, csekély vízfolyások, kisebb vízfelületek, korhadó fatörzsek, rovarhotelek számos állatnak nyújtanak élőhelyet. Növényalkalmazásában az őshonos fajoké a főszerep.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: