Tizenhét évvel ezelőtt, 2007 tavaszán az Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország Szomszédsági Program támogatásával indult el a Klíma-Díszfa Projekt a keszthelyi Georgikonon. A kísérletsorozatban mediterrán származású díszfa-és díszcserjefajok és -fajták egyedeit vizsgálták magyarországi körülmények között. A több mint másfél évtizedes tapasztalatokról számolunk be. örökzöld
Az akkori nevén Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának Kertészeti Tanszékén – ami ma a MATE Georgikon Campus Kertészettudományi Intézete – indult kísérletsorozat célja az volt, hogy találjanak olyan, főleg lomblevelű örökzöld díszcserjefajokat és -fajtákat, amelyek jól alkalmazkodnak a melegedő és szélsőségessé váló magyarországi klímához.
Hozzátette, hogy a Környezettudományi Intézet Környezeti Fenntarthatóság Tanszékének hosszú távú adatelemzése szerint Keszthely ma már a 8-as zónához tartozik, mínusz 12 és mínusz 7 °C évi abszolút minimumhőmérséklettel. Nem kérdés tehát, hogy klímánk változik, amihez alkalmazkodniuk kell a díszkertészeknek is, egyebek mellett új, klímatűrő fajok, fajták termesztésbe vonásával.
A Kertészettudományi Intézet kísérleti telepén elültetett növények kiválóan érzik magukat megváltozott klímánkon.
A magánkertekben bőségesen terem a datolyaszilva, más néven káki (Diospyros kaki), illetve egyre több kertben, sőt közterületen is látni a selyemvirágot, más néven selyemmirtuszt (Lagerstroemia indica), amit eddig csak horvát- vagy olaszországi nyaralásaink során csodálhattunk meg.
A keszthelyi kísérleti telepen a növények szabadon nőnek, így némelyek magassága eléri a 4-5 métert. Korábban végeztek metszési, ifjítási kísérleteket is.
Hasonlít a nálunk is honos seprűzanóthoz. Júniusban nyíló virágai illatosak, magja mérgező. Hátránya, hogy nyáron elhullatja leveleit, csak a seprűszerű vesszők maradnak, ez a növény szárazságtűrési stratégiája. Szoliterként virágzásban nagyon mutatós. Bár a szakirodalom a magról szaporítást írja, dugványról jól gyökereztethető.
A vaskoslevelű madárbirs (Cotoneaster franchetii) magas termetével tűnik ki a madárbirsek közül. Metszés nélkül akár 3 méter magasra is megnő. Tojásdad, szürkészöld leveleinek fonáka fehér. Júniusban nyíló apró, rózsaszínesfehér virágai jelentéktelenek, de pirosra színesedő almatermése nagyon szép kontrasztot ad az ezüstös lombozattal. Félörökzöld, lombját enyhébb teleken megtartja. A szennyezett levegőjű környezetet is jól tűri. Nyírott és nyíratlan sövénynek egyaránt alkalmas, jól újul. Ezüstös lombozatával jó szárazságtűrő növény.