0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. november 3.

Magyar kertek mediterrán lakói: japán szentfa, spanyol seprű és amerikai hópehelyfa?

A keszthelyi Klíma-Díszfa Projekt 2007-ben indult a mediterrán díszfák és cserjék magyarországi alkalmazkodóképességének vizsgálatára. A klímaváltozás hatására ezek egyre inkább elterjednek, és új lehetőségeket kínálnak a hazai kertek számára.

Tizenhét évvel ezelőtt, 2007 tavaszán az Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország Szomszédsági Program támogatásával indult el a Klíma-Díszfa Projekt a keszthelyi Georgikonon. A kísérletsorozatban mediterrán származású díszfa-és díszcserjefajok és -fajták egyedeit vizsgálták magyarországi körülmények között. A több mint másfél évtizedes tapasztalatokról számolunk be. örökzöld

Keszthely
Horváthné Baracsi Éva a mediterrán növényekkel kapcsolatos tapasztalatokat ismertette

Az akkori nevén Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának Kertészeti Tanszékén – ami ma a MATE Georgikon Campus Kertészettudományi Intézete – indult kísérletsorozat célja az volt, hogy találjanak olyan, főleg lomblevelű örökzöld díszcserjefajokat és -fajtákat, amelyek jól alkalmazkodnak a melegedő és szélsőségessé váló magyarországi klímához.

A 7-es télállósági zónára alkalmas növényeket választottak, ahol az átlagos évi abszolút minimumhőmérséklet mínusz 17 és mínusz 12 °C között van, monda el Horváthné Baracsi Éva egyetemi docens, a projekt vezetője.

Hozzátette, hogy a Környezettudományi Intézet Környezeti Fenntarthatóság Tanszékének hosszú távú adatelemzése szerint Keszthely ma már a 8-as zónához tartozik, mínusz 12 és mínusz 7 °C évi abszolút minimumhőmérséklettel. Nem kérdés tehát, hogy klímánk változik, amihez alkalmazkodniuk kell a díszkertészeknek is, egyebek mellett új, klímatűrő fajok, fajták termesztésbe vonásával.

kísérleti állomány Keszthelyen
A kísérleti állomány a telepítés utáni második évben, 2008-ban

A Kertészettudományi Intézet kísérleti telepén elültetett növények kiválóan érzik magukat megváltozott klímánkon.

Közülük néhány már tömegszaporításban van, sőt divatnövénynek is tekinthetők, gondoljunk csak a korallberkenyére (Photinia x fraseri Red Robin), vagy az örökzöld liliomfára (Magnolia grandiflora), de a portugál babérmeggy (Prunus lusitanica), illetve a japán szentfa (Nandina domestica) is felkeltette néhány faiskola érdeklődését.

A magánkertekben bőségesen terem a datolyaszilva, más néven káki (Diospyros kaki), illetve egyre több kertben, sőt közterületen is látni a selyemvirágot, más néven selyemmirtuszt (Lager­stroemia indica), amit eddig csak horvát- vagy olaszországi nyaralásaink során csodálhattunk meg.

selyemvirág

selyemvirág
A selyemvirág egyre gyakrabban ültetett nagytermetű, nyár végén virágzó cserje vagy fácska

A keszthelyi kísérleti telepen a növények szabadon nőnek, így némelyek magassága eléri a 4-5 métert. Korábban végeztek metszési, ifjítási kísérleteket is.

Az Ibériai-félszigetről szármaszó jeneszter (Spartium junceum), más néven spanyol seprű például kifejezetten az a növényfaj, amelyet időnként meg kell ifjítani, mert felkopaszodik, elsöprűsödik.

Hasonlít a nálunk is honos seprűzanóthoz. Júniusban nyíló virágai illatosak, magja mérgező. Hátránya, hogy nyáron elhullatja leveleit, csak a seprűszerű vesszők maradnak, ez a növény szárazságtűrési stratégiája. Szoliterként virágzásban nagyon mutatós. Bár a szakirodalom a magról szaporítást írja, dugványról jól gyökereztethető.

A vaskoslevelű madárbirs (Cotoneaster franchetii) magas termetével tűnik ki a madárbirsek közül. Metszés nélkül akár 3 méter magasra is megnő. Tojásdad, szürkészöld leveleinek fonáka fehér. Júniusban nyíló apró, rózsaszínesfehér virágai jelentéktelenek, de pirosra színesedő almatermése nagyon szép kontrasztot ad az ezüstös lombozattal. Félörökzöld, lombját enyhébb teleken megtartja. A szennyezett levegőjű környezetet is jól tűri. Nyírott és nyíratlan sövénynek egyaránt alkalmas, jól újul. Ezüstös lombozatával jó szárazságtűrő növény.

 vaskoslevelű madárbirs
A vaskoslevelű madárbirs metszés nélkül akár három méter magasra is megnő
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: