Weigi klónok, krími alanyok

A GiSelA alanyok sikere után újabb sorozatokról is beszámol a külföldi szakirodalom, ezekkel kapcsolatban azonban fenntartásaimat hangsúlyoznám inkább, mivel külföldi értékelésük a csapadékosabb Nyugat-Európában zajlott, a hazai pedig még csak éppen elkezdődött. Csak azért említem és ismertetem ezeket, mert hajlamosak vagyunk minden újtól csodát várni, noha az eddigi ismeretek alapján még várni kell a mindenütt egyformán használható ideális cseresznyealanyra.

A kínai molyhos meggy a közös bennük a GiSelA alanyokkal, de nem a GiSelA és a Weiroot alanyok hibridjei, mint ahogy sokan ezeket bemutatják (3. táblázat). Közülük a Weigi 2 alanyról vannak hazai tapasztalatok, törpe, rendkívül igényes, hajlamos túlkötődni és aprósodni rajta a gyümölcs.

Az USA-ban sok helyen tesztelik a krími alanyokat, amerikai faiskolák vásárolták meg a szaporítási jogot, és természetesen dicsérik a saját árujukat. Még az egykori Szovjetunióban, a krími botanikus kertben számtalan közép-ázsiai fajt gyűjtöttek össze és keresztezték őket, óriási hibridállományt létrehozva. Közülük főleg csonthéjasfajok alanyait próbálták ajánlani a ter­mesztőknek (3. táblázat). A Krymsk 5 valójában egy csepleszmeggy fajhibrid, annak minden eddig is ismert rossz tulajdonságával (pl. vírusérzékenység, a gyümölcs aprósodása). A meggy és az egyébként inkompatibilis Padus maackii hibridje, a VP1 biztatóan törpe volt, később a VP1-et meggyre visszakeresztezve kapták az LC-52 jelű hibridet, ma ez a Krymsk 6, amely amerikai eredmények szerint féltörpe alany, bár Hollandiában a gyümölcsméretet egyiknél sem tartották megfelelőnek.

A sajmeggy, a „mi alanyunk”

Most sokan gondolják, hogy megint a sajmeggyek dicséretével folytatom ezt a bemutatást, de a folyamatos szemrehányások ellenére sem tudok másképp tenni, hiszen három évtizede az új, felkapott, divatos külföldi faiskolák által ajánlott alanyok egyike sem tudott átütő sikert elérni hazánkban. Egyes különösen jó adottságú termőhelyeken néhány új külföldi alany vitathatatlanul szép eredményeket adott, de ezeket nem lehet általánosan ajánlani termesztőinknek.

Elviselik a nyári hőséget és szárazságot, mélyre hatoló gyökérzetük jó vízellátást tesz lehetővé, a fák nem szenvednek a talaj túlmelegedésétől, és támaszrendszert sem igényelnek. A nyári hőhullámokban a sajmeggy alanyú fák párologtatása saját méréseink szerint 35 °C-os levélhőmérsékletig zavartalan, míg a GiSelA 6 alanyon már 30 °C-nál záródnak a gázcserenyílások, így sem vízfelvételre, sem asszimilációra nincs lehetőség. Az sem utolsó szempont, hogy a sajmeggy elviseli a talaj magas pH-ját és mésztartalmát, sótartalmát, és az újratelepítésre sem érzékeny. Kínában a Takla- Makán sivatag öntözhető szegélyében (Aksu, Tumuchuk, Kashgar) is sikerrel telepítettünk cseresznyét magyar sajmeggy alanyon. A sajmeggymagoncok erős növekedésűek, egyedül a Korponay öntermékeny magtermő fák magoncai adnak mérsékeltebb (80%) növekedést. A szelektált sajmeggyklónok közül az SL 64 és a Bogdány szintén erős, az Egervár mérsékelt, míg a Magyar középerős növekedésű. A hazai sajmeggyklónokon viszont a fák elágazódása kedvezőbb, nagy szögben álló termőgallyaik hamar berakódnak termőrészekkel, és korán, a harmadik-negyedik évben termőre fordulnak. Ezen túlmenően a sajmeggy jól tűri a gyökérmetszést, nem sarjadzik, és a gyökérmetszéssel, valamint a fák nyári zöldmetszésével jól ellensúlyozható az erős növekedés.

A középerős MaxMa 14 futotta be a legnagyobb karriert, sajmeggyhez hasonló tulajdonságai mellett középerős növekedésű, korán termőre forduló és jó termőképességű fákat ad. Eddigi kísérleteinkben mindenütt a legjobb eredményeket elért külföldi alanynak bizonyult, kár, hogy a hazai faiskolák nem szaporítják.

Mivel az utóbbi évtizedekben sokat tanultunk a cseresznye koronaalakításáról és metszéséről, ma már tudjuk, hogy a sajmeggy alanyon, akár magoncon is nagyon szép intenzív ültetvények alakíthatók ki hektáronként 1200-2500 fás egyedszámmal, támaszrendszer nélkül. Az ország egyik legszebb cseresznyeültetvénye Nagykutason zömében sajmeggy alanyon áll 3,6 × 1,2 méteres sor- és tőtávolságban, és nem is terveznek ezen változtatni, nem kívánják kockáztatni a piac által keresett kiváló gyümölcsméretet.