Védelmét nehezíti, hogy az egyes fajták érési ideje különböző, emiatt gondosan kell eljárni a kémiai védekezésekkel. A kártevők rajzását figyelembe véve, de mindenképpen az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával lehet permetezni.

A keleti gyümölcsmoly

az őszibarackfák legveszélyesebb kártevője, a fő gazdanövényeihez tartozik még a kajszi és a mandula. Az utóbbi években érzékelhetően nőtt a keleti gyümölcsmoly aránya az őszibarack hosszabb idejű hajtásfejlődésének következtében.

Hernyója tavasszal, nyár elején főleg a hajtásokat, később pedig a gyümölcsöt pusztítja. Tavasszal befurakodik a zsenge hajtásvégek belsejébe, ahol járatot rág, ennek következtében a hajtásvég lehervad, elszárad, letörik. A kifejlett hernyó kifurakodási helyén mézgafolyás látható. A nyári nemzedék kártétele kezdetben a gyümölcshéj alatt haladó, később a termés belseje felé irányuló járat. A károsított gyümölcsön szabálytalan felületi rágást, lyukakat, erős mézgafolyást és ürülékcsomókat találunk.

A lepkék 5-7 mm hosszúak, elülső szárnyuk barnásszürke, fehér harántcsíkokkal. A nőstények a levelekre, hajtásvégekre rakják tojásaikat, és a kikelő hernyók májusban a 8-10 cm-nél hosszabb hajtások végét károsítják. A kifejlődött 12-14 mm-es hernyók elhagyva károsítási helyüket, szövedékgubót készítenek a fán, és ott bábozódnak. A következő nemzedék lepkéi június elejétől rajzanak. Utódaik részben a hajtásokban, részben a gyümölcsökben fejlődnek, károsításuk július közepéig tart. A harmadik nemzedék hernyói július végétől már a gyümölcsöt pusztítják. Az ilyenkor érő fajták fertőződnek a legerősebben. A kártevő rajzásmenete szexferomon-csapdával jól nyomon követhető.

A barackmoly

az őszibarack másik kártevője, amely ugyancsak a hajtásokat és a gyümölcsöt pusztítja. A hernyók okozta kárkép időszakonként más és más. Rügypattanás idején a hernyók a rügyeket odvasítják, később a 3-4 leveles hajtások belsejét rágják ki. A károsított rügyek nem hajtanak ki, a fiatal hajtások hervadnak, barnulnak és teljes egészében leszáradnak. Ez az áttelelő hernyók okozta kora tavaszi tipikus kárkép az, ami megkülönbözteti a keleti gyümölcsmoly kártételétől. Nyáron a gyümölcsöt károsítják, többnyire felületi, a kocsány körüli rágás formájában. Az egészen fiatal gyümölcsök belsejét a lárva kiüregesíti. Egy-egy hernyó több hajtást és gyümölcsöt károsít.

Évente 3-4 nemzedéke van, és a fiatal hernyók telelnek át a fák vesszőiben rágott kamrában. Rügypattanás körül jönnek elő, és kezdetben a rügyeket odvasítják, majd a hajtásokba rágva magukat azok hervadását okozzák. Nemzedékeik összefolynak, ezért a kártétellel egész évben számolni lehet.

A molyok ellen felhasznált készítmények egy része a levéltetvek egyedszámát is csökkenti. Fontos, hogy a letermett fákat is kezeljük, hogy így megakadályozzuk a késői fertőzéseket, például az atkák, a levéltetvek felszaporodását.