0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. június 21.

Élelmiszer: hiány, vagy bőség?

A Klímapolitikai Intézet az élelmiszer ellátás problémáját boncolgatta legutóbbi rendezvényén, ahol a meghívottak, Drexler Dóra, az ÖMKI ügyvezetője, és Feldman Zsolt, az AM államtitkára válaszolt a kérdésekre.

Napjainkban 8,2 milliárd felé közelít a föld lakosainak száma, akik élelmiszerrel való ellátása komoly fejtörés elé állíthatja a világ szakembereit. A 2020-as évek elejéig az élelmiszerellátási problémák elsősorban a fejlődő országokat érintették, s főként a hiánya élt a köztudatban.

A problémák napjainkra sem szűntek meg, hiszen a statisztikák szerint több mint 700 millió ember éhezik a földön.

A Klímapolitikai Intézet az élelmiszer ellátás problémáját boncolgatta legutóbbi rendezvényén, ahol a meghívottak, Drexler Dóra, az ÖMKI ügyvezetője, és Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára válaszolt a kérdésekre.

bio élelmiszer élelmiszerellátás Drexler Dóra Feldman Zsolt

Drexler Dóra elmondta, globális szinten a megtermelt élelmiszer közel harmada megy veszendőbe. Ha ezt meg tudnánk menteni, s kicsit változtatnánk az étkezési szokásainkon, azaz kevesebb húst fogyasztanánk, akkor az ökológiai termesztésben – bár nem mindent, de – elő lehetne állítani a szükséges mennyiséget. A szántóterületek kétharmadán takarmánynövényeket termelünk, ami az ipari állattartáshoz elengedhetetlen.

„Nem szabad a bio és a konvencionális termelést szembeállítani, a végén mindig a fogyasztó dönt. Az unióban a mezőgazdasági termelők a világ legszigorúbb szabályrendszerében dolgoznak, ami biztonságot jelent a felhasználók számára”

– fogalmazta meg Feldman Zsolt hozzátéve, Európában a nagyüzeminek mondott gazdálkodás a leginkább fenntartható. A fogyasztó határozza meg, mi kerül az asztalra, s ebben a tudatosságot kell erősíteni.

„Az ökológiai termelés tudásintenzív tevékenység, a biogazdálkodás egy folyamatos tanulási folyamat”- szögezte le Drexler Dóra, ám a gazdálkodó és a fogyasztó között még ott van az élelmiszeripar és a kereskedelem is. Ma a boltokban a prémium termékek közé tartoznak a bio készítmények, ami így sokak számára nehezen megfizethetők. Pozitív példaként hozta fel, hogy Bréma városa a közétkeztetésben 80 százalékban bio alapanyagokat használ.

A jó termelési gyakorlatokat adaptálni kell, bárhol is születnek a világon, az ÖMKI On-farm hálózatának már több, mint száza gazda a tagja.

A tapasztalatok azt mutatják, az infláció legkevésbé az ökológiai készítményeket érintette, illetve a kereskedelmi láncok sajátmárkás termékeit. Mint Feldman Zsolt elmondta, egyre szembetűnőbb például a sajátmárkás és a gyártói márkás tej ára közötti különbség. Egész Európának ezzel a problémával kell szembenéznie. Ez a jelenség egyik oldalon negatív árspirált eredményez, míg a másikon a kínálat uniformizálódását.

 

A „zöldremosás” kérdésére Feldman Zsolt elmondta, hazánkban nyugodtan lehet biotermékeket fogyasztani, sokan dolgoznak azon, hogy a piac tiszta maradjon. Legfeljebb az őstermelő-kiskereskedő vonalon lehetnek fehér foltok.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: