Magyar hibridek jellemzői

Jelen cikkben a magyar termesztőktől gyűjtött információkat adjuk közre az újonnan nemesített magyar és külföldi fajták hazai termelői tapasztalatairól.

A magyar hibridfajták közül a Milotai intenzív érik a legkorábban. A termesztők visszaigazolták a nagyfokú oldalrügyből is termő képességét, ezáltal bőtermő voltát, valamint jó tulajdonságának tartják, hogy a nagy termésmennyiség mellett is 32-34 milliméteres a termésmérete. Legnagyobb hibája, hogy fogékony a dió xantomonászos betegségére. A gazdák szerint e betegséggel szembeni kulcs a tavaszi védekezésben rejlik. Amíg a sikeres növényvédelmi technológia nem áll össze, a Milotai intenzív kevésbé keresett fajtának fog számítani.

A Milotai bőtermő előnyének értékelték a gazdák a nagy, 34-36 milliméteres termésméretét, ami sajnos közepes termésmennyiséggel párosul. Szintén kedvező sajátossága a tetszetős héj- és bélszíne.

A Bonifác℗ és az Alsószentiváni kései℗ fajták kései fakadási idejűek, ami a termésbiztonság szempontjából kifejezetten kedvező. A nővirágzási idő a fakadással 80-90%-os korrelációt mutat, ami azt jelenti, hogy mindkét fajta későn virágzik. Ez a kései virágzási idő előnyös a termésbiztonságra, viszont abból a szempontból már kevésbé, hogy a diópollen csírázási képessége 20-25 °C-os hőmérsékleten 4 óra alatt gyakorlatilag nullára csökken. Mindkét fajta fakadási ideje április utolsó napjaira, illetve május elejére esik, virágzási idejük május eleje-közepe, így a kellemes, hűvösebb tavaszi időjárás nem mindig garantálható.

Mindkét fajta esetében visszaigazolták a termesztők a 34 milliméteres átlagos termésméretet.

A Milotai kései℗ a legkésőbbi fakadási idejű fajta a Milotai 10 hibridjei közül. Közepes termésmennyisége talán az említett pollencsírázási gond miatt jellemző rá, ezt hátrányos tulajdonságnak ítélik a termesztők. Viszont mind a levele, mind pedig a zöld burka viszonylag ellenáll a dió xantomonászos betegségének. További kedvező sajátossága, hogy a termések mérete nagy, átlagosan 32-34 milliméteres, tetszetős a terméshéja és a magbele, emiatt stabilan szaporítják a faiskolák.

A fajtajelölt korai fakadási idejű, a Milotai 10 előtt fakad néhány nappal, ugyanakkor korai érési idejű is, mert az Alsószentiváni 117 fajta előtt érik 5-7 nappal. Termése hosszúkás, 32-34 milliméter átmérőjű, héjfelülete sima, és világos a héj- és bélszíne. Oldalrügyből termő képessége 30-40%. Koronája határozott sudárral rendelkezik. Zöld burka nagymértékben, lombja közepesen ellenáll a dió xantomonászos betegségének. Fél­intenzív-intenzív körülmények között termeszthető eredményesen.