A rendezvény ténylegesen hiánypótló! Ezt már Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese hangsúlyozta, miközben köszönetét fejezte ki a szervezőknek és a rendezőknek. Az ökológiai gazdálkodás kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a képzés fejlesztésére a Debreceni Egyetemmel közösen jó lehetőség adódik, amit szeretnének kihasználni. Ebben helyet kapnak olyan diszciplínák, mint a precíziós gazdálkodás fejlesztése, a precíziós eszközök használata vagy a megfelelő vetőmagvakhoz való hozzájutás, azok használata a mindennapokban. A jobb kiszolgálás érdekében az egyetem keretein belül új vetőmagüzemet építenek Nyíregyházán, amihez a bemutatóüzemek támogatására kiírt agrárminisztériumi pályázat nyújt lehetőséget.

Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke hozzászólásában az agrárium és élelmiszeripar fontosságát emelte ki. Az élelmiszer ugyanis napjainkra stratégiai kérdéssé vált, de nemcsak a mennyiségi oldaláról vetődik fel ez a kérdés, hanem hogy mennyire egészséges mindaz, amit megeszünk, megehetünk.

Az élelmiszer lehet átok, ha gond van az egészségügyi oldalával, ám áldás, ha jó minőségű és fogyasztható, s ha az mindenkinek odakerülhet az asztalára. Ehhez összefogást ajánlott a szervezőknek a Debreceni Egyetemmel, mint tudásközponttal. Feltétlen kötelező eszmecseréket folytatni ezen a területen, s nemcsak idehaza, hanem a határainkon túl is. Erre példaként említette, hogy precíziós képzésben közös diplomát adnak ki a Pennsylvaniai Egyetemmel. A tudás integrálásában is meghatározó szerepe van a Debreceni Egyetemnek, annál is inkább, hisz az egyetem konyhája évente 4 és fél millió adag ételt készít. Ahhoz, hogy ezt teljes biztonsággal megtehesse, kellenek a régióban az egészséges élelmiszert beszállítani tudók, s ezek együttes hatásaként másoknak is példát mutathatnak.

A rendezők és szervezők nevében Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar vármegyei elnöke, a Biokultúra Egyesület kelet-magyarországi elnöke hangsúlyozta, hogy a világ megváltozásával az agrárium képe is számottevően módosul. Talán legfontosabb része, hogy az élelmiszerbiztonság minden korábbinál jobban felértékelődik. Eszmefuttatásában kitért rá, hogy

Ehhez az utat az egyetem, az ottani tudásbázis jelölheti ki, mert mostantól kezdve mást kell tennünk, mint amit eddig megtettünk.

Az ökotermelés, bár látványosan növekszik, ám mégsem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Ennek oka, hogy

Hivatkozva a kutatási eredményekre, az előadó szólt arról, hogy az életminőséget nálunk 60 százalékban – tehát döntő módon – az élelmiszer befolyásolja. Ebből adódó következtetés, hogy nálunk csupán a termékek árát veszik figyelembe a fogyasztók, amikor élelmiszert vásárolnak. Gond továbbá, hogy az ökotermékeinket 40-50 százalékkal drágábban tudjuk előállítani és piacra vinni, pedig ma már ismertek olyan módszerek, amelyekkel elérhető árat, tehát megfizethető terméket tudnánk produkálni.

Nagyon fontos, hogy az agrárium és az ifjúság egymáshoz való viszonya kedvező fordulatot vegyen, a továbbtanulni vágyó gyerekek számára ez ne egy avítt dolog legyen. Kialakulóban vannak olyan új típusú mezőgazdasági gyakorlatok, amelyek követésre méltóak. Ilyen az, amikor a minél jobb minőség előállítását célozza meg valaki. Köznyelvre lefordítva arról van szó, hogy a termelő kizárólag olyan terméket vigyen piacra és értékesítsen, amilyet a saját családjának is jó szívvel oda mer adni. Végezetül Szólláth Tibor felhívta a figyelmet arra is, hogy a Green Deal, mint irányzat hibás, hiszen az Európai Unióban ezáltal kockára teszik az élelmiszerellátás biztonságát. gazdálkodás