Műsorvezetőnk, Mizsei Károly egyre nagyobb örömét leli a kertészkedésben: úgy érzi, a megfelelő útmutatás mellett egy roppant egyszerű és szórakoztató tevékenység. Legutóbb tavasszal jártunk Nagy Z. Róbertnél, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó kertészeti lapjainak és hírportáljának újságírójánál. bokrot
A növénybolt.hu tulajdonosa akkor a zölddugványozás és a palántázás világába vezetett be miket, sok hasznos gyakorlati tanáccsal ellátva stábunkat és nézőinket. Tippjei maradéktalanul beváltak, így nem volt kérdés, hogy a nagy „bokor dilemmát” is vele fogjuk megvitatni Szigetújfaluban.
Bokrot csak ősszel ültessünk?
Még tartogat ugyan egy-két napsütéses órát az ősz, ám a hűvös reggelek és az egyre rövidebb nappalok már sejtetik: közeledik a tél. Magában ilyenkor mindenki elmormol egy imát, hogy bárcsak már a tavasz kopogtatna az ajtónkon és kiélvezhetnénk az ébredő, zöldülő természet idilljét. A madárcsicsergős, virágillatú élmény egyelőre várat magára, ám ez nem jelenti azt, hogy ne készíthetnénk elő neki a terepet. Évtizedekkel ezelőtt fontos szempont volt az őszi ültetés, lévén még nem voltak cserepes vagy földlabdás növények, csak szabad gyökerűek. Az utóbbi gyümölcsfák esetében például még napjainkban is gyakori.
A földlabdás verziónál – amit kenderzsákba csomagolnak – már kisebb a gyökérkárosodás, így jobb az eredési lehetőség. A legbiztosabb a konténeres vagy cserepes megoldás, hiszen ezeknél nem áll fenn semmilyen sérülési potenciál. Ezek a típusok gyakorlatilag egész évben ültethetőek – kivéve télen, amikor át van fagyva a talaj: a növény úgy folytathatja a pályafutását, ahogy korábban a cserépben tette.
Nézzük, hogy néz ki ez a gyakorlatban
Első lépés: Kiválasztjuk a gödröt és kiássuk. Fontos, hogy egyel nagyobbat készítsünk, mint amit magunktól ideálisnak találnák. A konténerben a gyökerek kis helyre koncentrálódtak: ez nem túl ideális számukra, emiatt az első dolguk az lesz, hogy minél jobban szétterjeszkedjenek.
Felmerülhet, hogy a cserjéknél érdemes-e az eredetileg kiásott földet visszatenni vagy ajánlott virágföldet alkalmazni az ehető növényeknél végzett eljáráshoz hasonlóan. Alapvetően a válasz az, hogy meghálálja a bokrunk, ha érett marhatrágyát vagy valamilyen tőzeges, komposztos földkeveréket vetünk be, különösen, ha gyengébb minőségű – például homok – talajunk van otthon.
Amennyiben nincs lehetőségünk ezt a metódust alkalmazni, – vagy egészen egyszerűen csak nem akarunk ezzel foglalkozni – akkor már az is jobb egy fokkal, ha a felülről kivett földet alulra, az alulról kiásottat pedig felülre tesszük vissza. Ez azért hasznos, mivel a föld felső rétegei tápanyag-dúsabbak; talajhumuszban gazdagabbak.
Második lépés: tömörítés és beiszapoló öntözés. Különösen a szabad gyökerű és földlabdás megoldások esetén relatív vízhiány léphet fel, amit az okoz gondot, hogy a bokor nem tud úgy vizet felvenni, ha hozzá van préselve a gyökeréhez. Amennyiben lazán fölé tesszük a földet és nem tömörítjük, akkor a talajrészecskék közötti levegő miatt nem lesz képes felvenni a vizet.
Érdekel, mit jelent a tányérozás; mikor hasznos az esőztető öntözés vagy miért jó a kékszakállat tűző napra ültetni? Akkor nincs más dolgod, mint egy forró tea társaságában kiülni az erkélyre és megnézni az Így Csináld! legújabb részét.
