Az oroszlánokat leterítő John Henry Patterson kitömette a sörénytelen hímeket, és eladta azokat a chicagói Field Múzeum természettudományi gyűjteményének 1925-ben. A múzeum kutatói most újra elővették az oroszlánok koponyáit és alapos vizsgálatnak vetették alá.
Az állatok fogazata kopott és törött. Ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy emberevésre fanyalodjanak. Egészséges ragadozók ugyanis ritkán támadnak emberre. Azonban ha bármi miatt legyengülnek, és nem képesek a szokásos prédák elejtésére, könnyebb zsákmány után nézve az ember könnyen az étlapra kerülhet.
– írja a Phys.org.
Fotó: Superx308 Jeffrey Jung, CC BY 3.0
Már 2001-ben is vizsgálták ezeket a szálakat. Az akkori eredmények szerint a két emberevő rendszeresen fogyasztott jávorantilopot, impalát, nyársas antilopot, tarajos sült, varacskos disznót és zebrát. A mostani kutatásban újabb vizsgálatoknak vetették alá ezeket a szőrszálakat. A mikroszkópos vizsgálat mellett genomikai elemzést is végeztek. Ennek során a mitokondriális DNS-re koncentráltak. Ez az genetikai anyag, mely anyai ágon öröklődik, így ezt a vérvonalat lehet vele kutatni. Több előnye is van a mitokondriális DNS használatának, az egyik ilyen, hogy jóval nagyobb mennyiségben van a jelen a sejtmagi DNS-nél. Ráadásul kisebb ez a genom, így könnyebb vele azonosítani az oroszlánok által elfogyasztott áldozatok faját.
Nem csak embert ettek
Az eredmények alapján megerősítést nyert, hogy valóban emberevők voltak. Emellett azonban zsiráfot, gnút, víziantilopot, zebrát és nyársasantilopot is ettek az oroszlánok. Azt is megállapították, hogy a két hím mitokondrionális DNS-e egyezik, azaz anyai ágon rokonok voltak. Sőt, a származásukra is fény derült: Kenya vagy Tanzánia területén születtek.
A gnú azonban meglepetés volt: a 1890-es években ugyanis a legközelebbi populáció legalább 50 mérföldre volt Tsavo-tól. A korabeli beszámolók szerint a két oroszlán hat hónapra eltűnt: vélhetőleg ez a kis kiruccanásuk alatt sikerült gnút zsákmányolniuk.
Ami igazán meglepte a kutatókat, hogy mindössze egyetlen bivalyszőrt találtak, és DNS-t egyáltalán nem tudtak kimutatni belőle. A mai oroszlánok, melyek ezen a területen élnek, elsősorban bivallyal táplálkoznak. Erre is megvan a magyarázat azonban: Patterson, az emberevőket leterítő vadász naplójában arról írt, hogy a Tsavo-ban töltött idő alatt egyetlen bivalyt, vagy szarvasmarha-félét sem látott. Abban az időben ugyanis Afrika egyes részen a marha és bivalypopulációkat a keleti marhavész vírusa tizedelte meg. Ez a súlyosan fertőző betegség Indiából került Afrikába, mely gyakorlatilag kipusztította a rá fogékony fajokat.
Míg az állati szőröket alaposan megvizsgálták, az emberi hajszálak esetében a kutatók nem voltak hajlandók mélyebben belemenni azok származásába. Ennek oka, hogy az áldozatok leszármazottai ma is ott élhetnek a területen, ezért nem lenne etikus dolog egy ilyen kutatás.
Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy több ezer emberi szőr- és hajszál került elő az oroszlánok fogai közül, melyek az idő során összetömörödtek.
Ez is érdekelheti:
