Mi több, néha a romániai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium bürokratái is „keresztbe tesznek”.
Szeptember 8. és 10. között Budapesten, a Várkert Bazárban informális találkozót tartottak az uniós agrárminiszterek, amelyen többek között szakpolitikai prioritásokról egyeztettek és eszmecserét tartottak a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról. Ezen a találkozón Florin Barbu román agrárminiszter elmondta, hogy 2027 után meg kellene emelni a mezőgazdaságnak juttatott összegeket. Nehezményezte, hogy még nem sikerült alkalmazni a konvergencia elvét, ami azt jelentené, hogy minden uniós tagállamban a gazdák egyforma támogatást kapjanak. Mindemellett
S hogy mindez miért fontos a gazdák számára? Az kiderül egy sajátos Maros megyei esetből.

Székelyhodos község a Bekecs lábánál fekszik, a környék domborzata és a legelők gazdagsága miatt kiválóan alkalmas állattenyésztésre, ami évszázadokig hagyomány volt a környéken. Kultúrnövények nem igazán teremnek meg a vidéken, és a nadrágszíjparcellákon sem lehet nagybani mezőgazdálkodást folytatni. Az állattenyésztők a különböző támogatásoknak köszönhetően fenntartották az állományokat, azonban az történt, hogy az idén, megmagyarázatlan okok miatt, a községben levő gazdák nem kapják meg a környezetkímélő gazdálkodásra járó támogatást, miután 2007-ben kikerült a hegyvidéki támogatások sorából. Így jelentős pénzösszegtől esnek el, ezért többen felhagynának a gazdálkodással. Tudni kell ugyanis, hogy a 197/2018-as törvény hegyvidékként határozza meg azt a tájegységet, ahol „az időjárási körülmények és a kedvezőtlen biofizikai feltételek alapján korlátozott mezőgazdasági tevékenységet lehet végezni”. Ennek alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium kidolgozott egy ennél bonyolultabb szabályzatot, ami alapján elbírálják, hogy megyénként melyik övezet tartozik a hegyvidéki zónába.
Jelenleg olyan települések kerültek ebbe a kategóriába, amelyek egyrészt a tengerszint feletti magasság szerint sokkal alacsonyabban fekszenek, és a termőtalajt illetően akár mezőségnek is nyílváníthatók. Az új – 2023–2027-es – időszakra szóló uniós támogatási időszakra vonatkozóan törölték az úgynevezett környezetkímélő (Agromediu) zonából is, ami többek között azt jelenti, hogy nem pályázhatnak környezetkímélő legelőkarbantartásra és más környezetvédelmi intézkedések betartását szorgalmazó támogatásra. Ez pedig igencsak hátrányosan érintette a gazdákat.
Márkó Molnár Csaba a környék legnagyobb állattenyésztője, üzletembere. Marosvásárhelyen lakik, szülői öröksége hozta vissza Székelyhodosra. Édesapja eladó volt a szövetkezeti üzletben; a rendszerváltás óta vegyesboltot és kocsmát működtet. Az 1990-es évek elején használtautó-kereskedéssel foglalkozott, innen származott az a jövedelem is, amit a mezőgazdaságba fektetett. Legelőt vásárolt, ahol jelenleg
85 húshasznú charolais szarvasmarha legel. Tíz éve van meg az állománya, amit saját befektetésként vásárolt. Próbálkozott támogatással is, de nem jött össze.
Nem maradt más számára sem, mint átállni a biogazdálkodásra, de ez pluszmunka, utánajárással, bürokráciával jár, és nem igazán éri meg. Jelenleg 28 hektáron gazdálkodik, gépesített rendszerben. A támogatás csökkenése mellett gondot jelent a munkaerőhiány és a vadkár, hiszen állatai az erdő mellett – medveles környékén – legelnek, és ki vannak téve a veszélynek. Nemcsak a medve, hanem az utóbbi időben a farkasok is felbukkantak a környéken, és néha „meglátogatják” az állattenyésztő farmokat.
