Molnár Csaba azonban nem adja fel, a nehézségek ellenére megtartja a szarvasmarha-állományt, abban a reményben, hogy lesz majd valaki, aki a családban tovább gazdálkodik. A támogatás megvonása azonban óriási csalódást okozott. Ha tudja előre, hogy ez így lesz, akkor nem fog hozzá az állattenyésztéshez – mondja a legelőn, ahol büszkén mutatja be gyönyörű állományát.

Felkerestük Parragh Katalint, a Marosvásárhelyi Milvus Madártani és Környezetvédelmi Csoport biológusát, agrár-környezetvédelmi szakemberét, aki többször járt a helyszínen, és kollégáival együtt megvizsgálták a község talajtani feltételeit. Megállapították, hogy Székelyhodos és a környéke környezetvédelmi szempontból megfelel az agrárgazdálkodás feltételeinek. A biológus elmondta, hogy többször tartottak terepszemlét, amelyen részt vett Bordi Kacsó Zsolt, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Maros megyei kirendeltségének aligazgatója is. Mint ismeretes, az uniós támogatásokat az ügynökség kezeli.

Hivatalos levélben kértük, indokolják meg, de magyarázták a bizonyítványukat, és azt írták, hogy a besorolást eldöntő pontszámok kiszámításánál van egy bizonyos együttható, aminek alapján az az eredmény született, hogy Székelyhodos környéke nem felel meg az elvárásoknak, de azt nem hozták nyilvánosságra, hogy konkrétan miről van szó – mondta lapunknak a biológus, majd hozzátette: nem lehet egységesíteni a környezetvédelmi követelményeket, hiszen községenként mások a környezeti feltételek. Egy olyan csomagot állított össze a szervezet és juttatott el a szaktárcához, ami szerint a gazdának is megéri gazdálkodni, és a környezet sem károsul. „Számunkra fontos, hogy a vidéki gazdálkodás megmaradjon, és a gazdák is életben tartsák a környezetet, a tájat, hiszen nálunk, Erdélyben a kis- és közepes gazdaságok tartják fenn a településeket” – hangsúlyozta, majd elmondta, többször tárgyaltak a minisztériumban az általuk kidolgozott, a gazdák és a környezetvédők számára is megfelelő feltételekről. Az egyik megbeszélésen jelen volt az Európai Bizottság képviselője is, aki egyetértett vele, a minisztérium azonban másként alkalmazta a kritériumokat.

A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség aligazgatója kifejtette, az APIA nem tehet semmit. Megkapják a pályázati feltételeket a minisztériumtól, amit alkalmazniuk kell. Fontos, hogy előrelátóan gazdálkodjanak a gazdák, hiszen csak akkor lehet nyereségesen termelni – teszik hozzá.

És mindenki furcsállja, hogy Székelyhodosnak nem jár a hegyvidéki támogatás, de sajnos így van, ez hektáronként még 97 euró jövedelmet jelentett volna. Az ökológiai gazdálkodás fenntartásáért 129 euró a támogatás hektáronként. A haris (Crex crex) védelméért még 310 eurót, a békászósas-programért 267 eurót kaphatnak. Azért javasolták a székelyhodosi állattenyésztőknek, hogy térjenek át az ökológiai gazdálkodásra, mert így legalább az áttérési időszakban (perioada de conversie) 143 eurót kaphatnak hektáronként. Ám az ökogazdálkodás is csak úgy jövedelmező, ha 20-30 hektárnál több legelőterülettel rendelkeznek. A szakértő hangsúlyozta, hogy kétféle támogatási lehetőség van, az úgynevezett agrár-környezetvédelmi gazdálkodás (10-es intézkedéscsomag) és a környezetkímélő gazdálkodás (11-es csomag), amiben különböző összegeket határoznak meg, és nem mindegy, hogy melyik kategóriának felelnek meg a gazdák, az előbbiért jár a több, amitől elestek a székelyhodosiak.

Mint megtudtuk,

A nyílt levélben az is szerepelt, hogy a stratégiai tervben lévő agrár-környezetvédelmi intézkedések nem járulnak hozzá kellőképpen a természeti értékek védelméhez, ráadásul ellehetetlenítik a természetbarát gazdálkodást folytató kisgazdák tevékenységét. A szervezet biológusa szerint a legnagyobb gond, hogy senki sem tudja, miért részesült kedvezőtlen elbírálásban Székelyhodos, amikor korábban megfelelt a feltételeknek. Az ilyen intézkedésekkel egy egész vidék mezőgazdálkodását fojthatják meg, ott, ahol csupán ebből lehet jövedelemre szert tenni. Ez elég nagy társadalmi gondot is eredményezhet, ami kihathat a teljes közösségre, hiszen a más jellegű uniós támogatások miatt is hátrányban vannak az uniós gazdákkal szemben. Tudomásunk szerint eddig hivatalosan nem tájékoztatták a község polgármesteri hivatalát a besorolás megváltoztatásának okáról, és a gazdákat sem értesítették erről.