Az EP nyolc képviselőcsoportjának koordinátorai mellett 15 képviselő fogalmazta meg kérdéseit, amelyekre Nagy István –  az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága előtt –  a szűkre szabott időkeretben igyekezett válaszolni. Mint kiderült, hazánk prioritásaival szinte kivétel nélkül azonosulni tudnak a képviselők, de elhangzottak Magyarországgal kapcsolatban olyan állítások is, amelyek kiigazítására jó alkalmat nyújtott az esemény.

– mondta Nagy István, ismertetve a magyar EU elnökség mezőgazdasági prioritásait.

Mint hozzátette, valamennyi, az elnökségi félévünk során napirendre kerülő jogalkotási és nem jogalkotási dosszié besorolható ezen öt prioritás köré. Tájékoztatása szerint a Tanács napirendjén tartjuk a kereskedelmi vonatkozású mezőgazdasági kérdéseket, valamint a mezőgazdasági piacok Ukrajna elleni inváziót követő helyzetét. Utóbbihoz kapcsolódóan a magyar elnökség kezdeményezésére folyamatban van az egyes mezőgazdasági ágazatok helyzetének részletes áttekintése a Tanácsban. Ezeknek a vitáknak az a célja, hogy beazonosítsuk az egyes ágazatok legnagyobb kihívásait, a KAP-források hasznosulását, valamint azt, hogy milyen válságmegelőzési és válságkezelési eszközökre van szükség az adott szektorban.

A magyar elnökség célja, hogy a Tanács következtetések formájában mutasson irányt az új Bizottságnak a 2027 utáni Közös Agrárpolitika tekintetében. – Ez a munka is folyamatban van már, és olyan kiemelt kérdésekben tervezünk közös tanácsi álláspontot kialakítani, mint hogy milyen modell alapján és milyen intézkedéseken keresztül történjen a KAP-források kifizetése 2027 után – mondta a miniszter, hiszen, mint fogalmazott, az európai gazdákat ez érdekli leginkább. Foglalkoznak azzal a kérdéssel is, hogy miként ösztönözhetők a gazdák még inkább arra, hogy fokozzák hozzájárulásukat a fenntartható európai mezőgazdasági ágazat megteremtéséhez és a zöld átmenethez, és hogy milyen válságkezelési eszközökre lesz szükség a jövőben az egyre gyakoribb és egyre komolyabb válsághelyzetek kezeléséhez. A miniszter kifejezte reményét, hogy az új Európai Bizottság mindezt figyelembe veszi majd az első száz napban kidolgozásra kerülő vízió megalkotásakor.

Nagy István a képviselők által feltett kérdésekre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy bár mindannyian mást tartanak fontosnak, abban egyetértenek, hogy Európa élelmiszerellátása nem kerülhet veszélybe. – Ezzel együtt fenntartható is kell legyen, mondta, hogy környezetünk, amiben élünk, az megművelt legyen, hogy legyen kéz, amelyik ezt fenntartja, és ez megint csak a mi felelősségünk.

Még nem állt fel az intézményi struktúra, így még nem véleményezniük kell előterjesztéseket, hanem ők alkothatnak meg iránymutatásokat, következtetéseket. Ebben a tekintetben „kapóra jött” a közelmúltban bejelentett stratégiai párbeszéd anyaga, amire kiindulási pontként tekintenek. – Nekünk azonban nem ezt kell figyelembe venni, hanem azt, amit majd mi, 27 agrárminiszter leteszünk az asztalra, és akkor már lesz két változat – mondta Nagy István, mert így rávilágíthatnak a problémákra, javaslatokat tudnak megfogalmazni.

Reagálva egy képviselő pontatlan megállapítására, a miniszter arról tájékoztatott, hogy Magyarország agrárkormányzata odafigyel a kisebb gazdaságokra is. Számuk a 2020-as 23 ezerről 55 ezerre nőtt napjainkra. A kistermelők is többen vannak, míg az élelmiszert értékesítő kistermelők 2010-ben még csak ötezren voltak, számuk mára elérte a 23 ezret. A birtokmérettel kapcsolatban is számos kritikát kap hazánk, pedig Magyarországon az átlagos birtokméret 28,1 hektár. A kisebb gazdaságok kiemelt támogatásban részesülnek, az első 10 hektárra dupla területalapú támogatást, az első 150 hektárig további 45 eurót kapnak. Magyarország volt az egyetlen, amelyik már az előző ciklusban 1200 hektárnál meghúzta a támogatási határt. – Határozottan vissza kell utasítani, hogy Magyarország csak a nagy gazdaságokat támogatja – hangsúlyozta Nagy István, hozzátéve, hogy itthon nincs megműveletlen terület sem. Sokkal inkább a parlagoltatás mértéke ellen emeljük fel a hangunkat, mert mint mondta, ilyen veszélyes időszakban mindent el kell követni azért, hogy ezeken a területeken legalább olyan fehérjetakarmány legyen termelhető, ami állatokkal etethető meg.

A gazdáknak ugyanis minden egyes eurócentre szükségük van, mert ha megkapják a támogatást, szövetségesek lesznek a fenntarthatóságért vívott küzdelemben is.