Itt mondta el, hogy a Green Dealnek a sok jó eleme mellett egy nagy hibája volt, mégpedig az, hogy az európai gazdák elárulva érezték magukat, mert miközben tisztességgel végigküzdötték az elmúlt időszakot, és biztosították a minőségi élelmiszert, a belső piacaikat nem védték meg a harmadik országokból minden kontroll és ellenőrzés nélkül érkező importtal szemben.

Ugyancsak kénytelen volt eloszlatni azt a téves információt, hogy Magyarországon a föld tulajdonosa kapja a támogatásokat, hiszen az a föld használójának jár, annak, aki ténylegesen megműveli azt.

De, mint mondta, 27 tagország különböző szempontjait kell figyelembe venni egy egységes szabályozás kialakításakor, ezért, ahogy fogalmazott, nagyon sokat kell dolgozniuk azért, hogy olyan szabályozás szülessen, amely átlátható, betartható, egyszersmind hatékonnyá teszi a gazdálkodást.

Az új géntechnológiai eljárások szabályozásával kapcsolatban is kiigazítást volt kénytelen tenni, Magyarország ugyanis nem gátolja, hanem éppen gyorsítani kívánja a döntési folyamatot. – Azért nyitottunk új tárgyalási lehetőségeket, hogy a megfeneklett helyzetből kimozdítsuk ezt a kérdéskört – mondta Nagy István, hogy a benyújtott új, úgynevezett non paper (nem hivatalos) helyzetértékeléssel kívánjuk elérni ezt a célt.

– Ha mint magyar agrárminisztert kérdeznek, hogy mit teszek a gazdákért, a válaszom az, hogy teljes erővel és mindig a magyar gazdák mellett állok. Most, elnökként, úgy kell fogalmazzak, teljes erővel az európai gazdák oldalán állok. Minden erőmmel azon vagyok, hogy megvédjem őket, hogy ne kerülhessen nehéz helyzetbe az európai gazdatársadalom és igazságos verseny legyen – válaszolt egy képviselő piacszabályozási kérdésére Nagy István.

Több képviselő felvetette a bürokrácia csökkentésének lehetőségét. A miniszter szerint érdemes volna megfontolni a tagországoknak nyújtott kibővített hatáskör biztosításának lehetőségét, hogy a nekik járó összeget saját belátásuk szerint használhassák fel. Véleménye szerint ezzel nagyon sok vita megspórolható lenne, és sokkal gyorsabb döntéseket lehetne hozni például a kárenyhítések, a válságintézkedések kapcsán.

– Az a feladatunk, hogy minél nagyobb sebességet érjünk el a megoldások terén, minél gyorsabban eredményt érjünk el, hiszen ezt várják el tőlünk. Azon dolgozunk, hogy ezek az eredmények megszülessenek. Elnökként az a feladatunk, hogy felfedjük azokat az ellentmondásokat, amelyek az országok között feszülnek, és kompromisszumos megoldást találjunk arra, hogy a 21. század európai agráriumát olyan útra tereljük, amely egyszerre versenyképes, gazdaközpontú, válságálló és fenntartható.