A hangsúly a próbálunk szón van, a nyomdai leadás, a megjelenés és az előre jelzett időszak között ugyanis több mint 10 nap telik el. Hogy ez mégis nagy valószínűséggel „bejön”, az a HungaroMet munkatársainak köszönhető, akik ehhez informatív ábrákkal is ellátnak minket. Az agrometeorológiai elemzéseket ketten készítik a HungaroMetnél, közülük Erdődiné Molnár Zsófiát köszönthettük legutóbb a stúdióban, aki azt is elmondja, nem szeretik, ha időjósoknak nevezik őket, hiszen az előrejelzések elkészítéséhez számos adatot felhasználó időjárás-előrejelző modelleket használnak.
– mondta Erdődiné Molnár Zsófia.
Ebből adódóan az egyik legfontosabb szempont a talajnedvesség, mostanában pedig egy új produktum, a levél-nedvességtartalom, hogy egy zöld állománynak mennyi ideig, hány órán át nedves a levélzete egy adott napon. Foglalkoznak a páratartalommal, a hőmérséklettel, ezen belül leginkább a talajhőmérséklettel, különösen a vetési időszakban, illetve tavasszal, a fagyveszélyes időszakokban. – Ebben a tekintetben tehát nem azt figyeljük, milyen idő várható, lehet-e strandra menni, hanem próbálunk a gazdák segítségére lenni az előrejelzésekkel, elemzésekkel. Ezekben egyrészről a közelmúltat, az elmúlt néhány nap eseményeit vesszük figyelembe, illetve kitekintést adunk az elmúlt 30 vagy akár 90 nap csapadékviszonyaira is, hiszen például a vetési időszakban fontos tudni, hogy mekkora nedvesség áll rendelkezésre a talajban.
Egy településen belül is előfordul, hogy annak egyik részén van csapadék, nem is kevés, a másik részén pedig nincsen. Ilyenkor elsősorban valószínűségi előrejelzéseket igyekszünk adni, például 5 milliméternél nagyobb csapadék a következő 120 órában hány százalékos valószínűséggel várható. Erre vonatkozóan vannak térképeink is – ismerteti az időjárási és az agrometeorológiai előrejelzések közötti különbséget a szakember.
Bár a klímaváltozás az éghajlatkutatás témakörébe tartozik, annak hatásait az időjárás is mutatja, így az előrejelzéseknél is figyelembe veszik. Mint a beszélgetésben elhangzik, a klímaváltozás, az éghajlatváltozás eredménye az is, hogy hazánkban a nyarak a korábbiakhoz képest forróbbak és szárazabbak. – Amikor mi július közepén időjárást jelzünk előre, eleve abból indulunk ki, hogy most egy szárazabb és forróbb időszakot élünk át, tehát ha jön is egy hidegfront, az a 38-40 Celsius-fokról nem fogja visszahűteni a levegőt 23-ra – maximum 30-ra, fogalmaz Erdődiné Molnár Zsófia. Mint hozzáteszi,
Érdekes dolog, és sokakat foglalkoztat, hogy megmaradnak-e, lesz-e négy évszak a jövőben. Mint a beszélgetésben elhangzik, a hagyományos évszakok, ha nem is szűntek meg, de néha úgy érezzük, hogy lerövidülnek. – Sokan kérdezték most februárban is, hogy mikor jön már a tavasz, miközben egész télen tavasz volt, klasszikus téli időjárás mindössze egy hétig volt január második felében. A tél elején ősz, február elejétől pedig már tavasz volt, ilyen értelemben tehát a tél kezd eltűnni vagy jelentősen lerövidülni, a nyár meghosszabbodni, az átmeneti évszakok pedig a tél rovására nőni – ismerteti a tapasztaltakat a szakember.
Ez nem túl jó hír a mezőgazdaságnak, ugyanis
A Hungaromet agrometeorológiai elemzéseit, amelyek megtalálhatók a met.hu oldalon, nyáron hetente kétszer, télen pedig hetente egyszer frissítik, amikben a talajok feltöltődésén kívül télen a kártevők pusztulását is figyelik. – Ehhez hosszan tartó, -10 Celsius-fok körüli hőmérsékletek kellenének, és ez az elmúlt teleken gyakorlatilag csak pár napig állt fenn, de vannak olyan területek is az országban, ahol mínusz 5 foknál sem igazán volt hidegebb egész télen – ismerteti a tapasztaltakat Erdődiné Molnár Zsófia, akit arról is megkérdeztünk, van-e alapja annak a gazdák által megfogalmazott kritikának, amely szerint az alföldi térségben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett jégkárelhárító rendszer miatt kevés a csapadék. Az erre adott válasz és sok egyéb hasznos információ hangzik el a beszélgetésben, érdemes megnézni a videót!