0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. március 28.

Kalászos gabona a változás tükrében

Ugyan a szokásos visegrádi helyszín helyett Lillafüreden tartotta a Sumi Agro Hungary Kft. a hagyományos, immár huszonkettedik Kalászos Gabona Fórumát, a szakmai tartalom, az személyes információk így is sok gazdát vonzott a rendezvényre.

Matyasovszki István, a cég ügyvezetője köszöntőjében azon reményének adott hangot, hogy bár idén is csökkent a mezőgazdaságban a növényvédő szer felhasználás, az év végéig akár 20-30 százalékkal is, vége szakad az agráriumban tapasztalható lejtmenetnek.

Polgár Gábor
Polgár Gábor
„A vetőmag előállítás területi nagysága szinte alig változott a 2015 és 2024 közötti időszakban, az akkori 107 ezer hektárról 120 ezerre nőtt. Ami a legfontosabb, az a belföldi igény kielégítése, ami elsősorban a kalászosokat érinti. A hibridek elbírják a szállítás költségeit, így azok az exportpiacokon is megjelennek

– hangsúlyozta Polgár Gábor. A Vetőmag Szövetés és Terméktanács ügyvezető igazgatója rámutatott, az őszibúza árutermesztés és vetőmagelőállítás kiegyenlített, harmonikusan követik az igényeket. Az árpa esetében évről-évre nagyobb eltérés tapasztalható, az árutermő területek nagysága együtt mozog a vetőmagéval. Ugyanakkor az is látható, hogy a tavaszi árpa visszaszorulásával az ősziek kerültek előtérbe. Ugyanez a hektikusság mondható el a rozs és a tritikálé kapcsán. A kukorica vetésterületet elemezve a szakember kiemelte, a nagy növények mindig hatnak egymásra. A napraforgó az utóbbi években stabilan 600 ezer hektár körül mozog, de a vetőmag és az árunövények vetésterülete között nincsen összefüggés, mivel a vetőmag exportdomináns ágazat.

Talán a repce a legtöbbet szenvedő növényünk, hazánkban nem jellemző a vetőmagelőállítása, 2018 óta folyamatosan csökken az árurepce vetésterülete, idén 133 ezer hektárra becsülik.

A szója viszont igazi meglepetés, hiszen idén 110 ezer hektáron takarították be, s érdeklődés elsősorban a támogatásnak köszönhető. Vetőmagelőállítása stabilan 5000 hektár, amivel a hazai igény kielégíthető.

Hazánkban a vetőmag fémzárolás éves szinten 320 ezer hektár felett alakul, mintegy 20 ezres tételszámmal. Ebből az őszibúza több, mint 120 ezer tonna, ami 60 százalék feletti felújítást lehetne megvalósítani, ám a valóságban nem éri el a 40 százalékot, szemben a szomszédos országok 50-55 százalékával. Az adatok azt mutatják, a kukorica fémzárolt vetőmag exportja lecsökkent, ez a lejtmenet 2018 óta követhető nyomon. Legnagyobb külpiacaink Oroszország és Ukrajna mellett Németország.

Az aktualitásokat elemezve a szakember elmondta, a posztregisztrációs kísérletek esetén a cél, hogy a piacon jelen lévő fajtákat független vizsgálatokban értékeljék. Mindez a kukorica, a kalászosok és a repce esetében már zajlik. A támogatási rendszereknek többféle kihatása van. Az első és legnagyobb befolyással a fémzárolt vetőmagok használatára lehet, de indirekt hatású, amikor a földbérleteket a vetőmagelőállításhoz kötik. Polgár Zsolt kiemelte, hogy

a fajtakínálatot tekintve bőség van, s az eligazításban nagy segítségre vannak a posztregisztrációs kísérletek.

Csak őszi búza vetőmag esetében 300 fajtából választhatnak a gazdák, d a kísérletekben is 53 szerepel. A szakember felhívta a figyelmet a Vetőmag Szövetség által indított fémzárolt vetőmag kampányra. Ugyan a gazdák költségérzékenyek, aminek következtében a vetőmag kicsit háttérbe szorult. Pedig a piacképes minőségi árualap előállításának, a nyomonkövethetőség biztosításának egyik, és nagyon fontos feltétele a minősített, fémzárolt vetőmag használata. Kizárólag az ellenőrzött keretek között megtermelt, minősítő bizonyítvánnyal ellátott vetőmag garantálja a fajtatisztaságot és a használati értéket.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: