Elodie Mandel-Briefer, a Koppenhágai Egyetem viselkedésbiológusa, a kutatás társvezetője szerint az algoritmus potenciálisan figyelmeztetheti a gazdákat a sertések negatív érzelmeire, és ezáltal javíthatja a sertések jólétét.

A dán, német, svájci, francia, norvég és cseh egyetemeken dolgozó tudósok több ezer, különböző helyzetekben rögzített disznóhangot használtak fel. Többek között játék, elszigeteltség és táplálékért folytatott verseny során felvetteket, és ezekről megállapították, hogy az adott röfögés, horkantás és visítás pozitív vagy negatív érzelmekről árulkodik-e.

Bár sok gazdálkodó már most is jól ismeri az állatok jólétét, ha megfigyeli őket a sertéskarámban, a meglévő eszközök többnyire a fizikai állapotukat mérik ‒ mondta Mandel-Briefer.

Az algoritmus kimutatta, hogy a szabadban tartott, szabadtartású vagy biogazdaságokban tartott sertések, ahol az állatoknak lehetőségük van kóborolni és túrni a földet, kevesebb stresszhívást produkáltak, mint a hagyományos módon nevelt sertések.

A kutatók úgy vélik, hogy ez a módszer, ha elkészülnek a kidolgozásával, a gazdaságok címkézésére is használható lesz, segítve a fogyasztókat a tájékozott választásban.

‒ mondta Mandel-Briefer.

A rövid morgások jellemzően pozitív érzelmeket jeleznek, míg a hosszú morgások gyakran kellemetlen érzéseket jeleznek, például amikor a sertések egymást lökdösik a vályú mellett. A magas frekvenciájú hangok, mint a visítás általában azt jelentik, hogy a sertések stresszesek, például amikor fájdalmat éreznek, harcolnak, vagy amikor elválasztják őket egymástól.

A tudósok ezeket a megállapításokat egy mesterséges intelligenciát alkalmazó algoritmus létrehozásához használták fel.

„A mesterséges intelligencia segít mind a beérkező hatalmas mennyiségű hang feldolgozásában, mind pedig azok automatikus osztályozásában” ‒ mondta Mandel-Briefer.