Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban ismét felütötte fejét a H5N1 madárinfluenza, amely már nemcsak a vadon élő madarak és a baromfiállomány között, hanem a tejelő szarvasmarhák és a múlt héten először sertések között is megjelent.
Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium folyamatosan elemzi az újonnan felfedezett eseteket, hogy nyomon követhessék a vírus genetikai változásait és időben beavatkozhassanak, ha szükséges.
Az amerikai állami szervek és az egészségügyi hatóságok együttműködésben dolgoznak a madárinfluenza terjedésének megfékezésén, és bár a közvetlen lakossági veszély csekély, a helyzet folyamatos figyelmet igényel, különösen a sertésekben kimutatott új esetek miatt, amelyek felvethetik az emberi fertőzőképesség növekedésének lehetőségét.
A H5N1 madárinfluenza, amely az A típusú influenza vírus egyik törzse, az 1990-es években vált először globálisan ismertté, amikor súlyos járványokat okozott Ázsiában a baromfiállományokban, de Skóciában már 1959-ben regisztráltak kitörést. 1997-ben Hongkongban jelentkezett az első jelentős emberi fertőzési hullám, amikor a vírus első alkalommal terjedt át emberekre, és 18 megbetegedést, illetve hat halálesetet okozott.
A 2003–2004-es időszakban a H5N1 egy újabb hullámban kezdett el terjedni Délkelet-Ázsiában, és több országban is jelen volt, köztük Kínában, Vietnámban és Thaiföldön. Ebben az időszakban kezdett komoly aggodalmat kelteni a világon, mivel a vírus nemcsak gyorsan terjedt a madárpopulációkban, hanem emberekre is veszélyesnek bizonyult. Az emberi halálozási arány magas volt, gyakran meghaladta az 50%-ot.
