Előbb ismerjük meg kicsiben

Saját tapasztalatai alapján beszélt a telepítésről és a gesztenyeültetvény gépesítéséről Sztankovszky Péter. Szerinte érdemes kicsiben indulni és megismerni a növényt, mielőtt nagyobb telepítésbe kezd valaki. Hangsúlyozta, hogy ezt a növényt foszforban és káliumban gazdag, mélyrétegű, legalább egy százalék humusztartalmú, 5-6,5 pH-jú talajba szabad ültetni. Soha ne kerüljön erodált vagy bozótostól megtisztított területre, és a nagy mésztartalmú talajokat sem viseli el. Déli-délnyugati fekvésben túl meleg van számára, és bár itthon télállónak tartjuk, fagylécek alakulhatnak ki a vékony kérgén. Meleg fekvésben a vízigényét is nehezebb kielégíteni. Mindenképpen fontos, hogy öntözhető legyen az ültetvény, különösen akkor, ha fajhibridet ültet valaki, azoknak ugyanis 1200-1300 milliméter csapadékra van szükségük. Friss telepítésben a fákat hetente 15-30 liter vízzel kell öntözni.

Telepítés előtt el kell készíteni a táp­anyagtervet és elvégezni a feltöltő trágyázást, szerves trágya adagolásával együtt. Ültetéskor mikorrhizakészítmény kijuttatását is javasolja, és 8-9 hónap hatástartamú, foszfortúlsúlyos műtrágyát is a begyökerezés támogatására. Tavaly kipróbálta a magyar gyártmányú gyökér­itatót, azt is jónak tartja. Az első években kell különösen figyelni a tápanyagel­látásra, és arra, hogy beinduljon a talajélet. Később kímélő talajművelést kell folytatni az ültetvényben, lehetőleg a sorközök füvesítésével. A keverékben ne legyen lucerna, mert az túl erőteljes növekedésű, elszívja a tápanyagokat a fejlődő fák elől. Sztankovszky Péter a birkalegelő fűkeveréket tartja jónak pillangós növényekkel kiegészítve. Ez eleve alacsony fajokból áll és bírja a taposást.

A sort 1-2 méter szélesen gyommentesen kell tartani, az első években mindenképpen mechanikai módszerrel, hogy elkerüljük a gyomirtószer-használatból eredő károsodást.

Mint a többi héjas esetében, a betakarítás és posztharveszt szervezése, gépesítése kulcsfontosságú. Betakarítógépet az üzem méretétől függően érdemes választani: a legkisebb ültetvényekben, körülbelül 2 hektárig alkalmazhatók a vákuumos gépek, 10 hektár fölött érdemes önjáró berendezésben gondolkodni, akár többekkel összefogva. A 2 és 10 hektár közötti üzemméretnél függesztett rendszerű betakarítógépek jöhetnek szóba. Fontos szempont a választásnál, hogy ne legyen nagy törés az anyagáramban, mert ott könnyen meghibásodik a gép vagy sérül a gyümölcs. A felszedőkapacitást a várható hozam kétszeresére tervezzük, javasolta az előadó.

Legjobb a hagyományos térállás

Szlovéniai gesztenyekutatásról beszélt Aljaž Medič nemesítő, a Ljubljanai Egyetem Agrártudományi Tanszékének munkatársa. Mariborban tartanak fenn kísérleti üzemet, ahol a saját gesztenyeerdőikben szelektált és a világ minden tájáról behozott fajtákat, elsősorban fajhibrideket vizsgálnak. Szlovéniában húsz éve még erdőben gyűjtötték a gesztenyét, ugyanis az országban egész erdőségek vannak belőle, de a kéregrák nagy kárt okozott a természetes állományokban, ezért új fajtákból létesítenek ültetvényeket. Ennek megalapozásán dolgoznak az egyetem munkatársai. Nemesítenek is, elsősorban diót és mogyorót, valamint kisebb mértékben gesztenyét.

Régóta ültetnek fajhibrideket az országban, ezekből kivadult példányok is előfordulnak, amelyek utódai a természetes állományokból kiemelhetők, mondta az előadó.

A gesztenye nagyon értékes héjas gyümölcs, kiemelkedően nagy a flavonoidtartalma, ami a szlovén kutatók eredményei szerint befolyásolja az alany-nemes összeférhetőséget és az eredési százalékot is. Az egyetem ajánlati fajtalistát állít össze a vizsgálatai alapján, és az ott szereplő fajták telepítésekor lehet állami támogatást kapni, más fajtákra nem jár támogatás. Fontos szempontnak tartják a jó koronaszerkezetet, hogy lehetőleg ne kelljen sokat metszeni a fát, mert az fokozza a kéregrákfertőzés esélyét.

Technológiafejlesztéssel is foglalkoznak Mariborban, egyebek közt kipróbálták az 5 × 3 méteres térállásba telepítést azzal az elképzeléssel, hogy először kivágnak minden második sort, aztán a megmaradt sorokban minden második fát. Ez a megoldás azonban nem vált be, mert a sűrű telepítésben nem fejlődtek eléggé a gesztenyefák, leállt a növekedésük, és azután is lassan indult újra, hogy kivágták a szomszédos fákat. Amikor összeér a korona, már késő nagyobb teret adni a gesztenyefának, hangsúlyozta Aljaž Medič.

Jó módszer volt a csíraoltás, amikor a kicsírázott magot oltották át a nemes fajtával, ám a módszer nagyon drága és nehézkes, ezért már nem alkalmazzák. Nagy előnye volt, hogy így az oltáshely a föld alatt marad, és nem nyit kaput a fertőzésnek. Korszerűbb megoldás a mikroszaporítás, és sikerült dugványról is szaporítaniuk a gesztenyét.