Fajtajellemzők Pölöskén

Sok fajtát lehetett látni a rendezvényen, köztük volt a francia Bouche de Betizac, Szani Zsolt elmondta róla, hogy sok szaporítóanyag érkezett belőle hazánkba. Pölöskén rendkívül nagy a növekedési erélye és igen nagy a gyümölcse, az érésideje is kedvező, a gesztenyeidény egyik nyitófajtája. Egy környékbeli gazdálkodó ennél a fajtánál 2-3 éves korban megmagyarázhatatlan pusztulást tapasztalt, 5-10%-os mértékben. A 60-100 centiméteres hajtások hirtelen hervadni kezdtek, végül a fa kipusztult. Idősebb korban nem volt jellemző ez a kár, és más fajhibrid fajtákon elenyésző mértékben fordult elő. Fajhibrid fajtaként arra is figyelni kell, hogy porzópartnerrel ültessük. Annak ellenére szükség van erre, hogy gyönyörű barkavirágzatokat hoz a Bouche de Betizac, de steril a pollenje.

A Precoce Migoule is fajhibrid fajta, kéregrákkal szemben toleráns, jó a gyümölcsmérete és igen bőven terem, középkorán érik.

Egyed Károly, a gesztenye-feldolgozó Sarkpont Zrt. tulajdonosa a fajtabemutató kapcsán hangsúlyozta, hogy a gyártók szempontjából fontos a jó íz, és hogy szép gesztenyemassza készüljön a fajtából. A méretnek az a jelentősége, hogy az apróbb gesztenyét olcsóbban lehet megvenni, és feldolgozásra kifizetődőbb, mint a szép nagy szemek. A háromszoros árkülönbség ellentételezésére viszont érdemes bőtermő fajtát választani, ajánlotta a termesztőknek. Ő is bejelentett minősítésre egy magoncot, ami nagy szemű, jó ízű, könnyen pucolható és nincs bemélyedő belső hártyája.

Veszélyes károsítók

A legsúlyosabb kárt a kéregrák (Cryphonectria parasitica) okozza a gesztenyésekben. Az ázsiai eredetű gomba fertőzésének az ágak, fák elhalása a következménye. Természetes módon, a kórokozó hipovirulens törzsének elterjesztésével, beoltásával lehet védekezni ellene.

Hasonlóan veszélyes a szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus), ami a rügyeket fertőzi és így azokból hajtások helyett gubacsok fejlődnek. A termésmennyiség felére-negyedére csökkenhet, és súlyos esetben elpusztulhatnak a fák.

Az Észak-Amerikából származó tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) a szelídgesztenye levelén is szívogat.

Nyugat-Európában, öntözött körülmények között egész ültetvények elhalását okozhatja két talajlakó gomba, a Phytophthora cambivora és a Phytophthora cinnamomi. Ez a tintabetegség Sztankovszky Péter szerint itthon kevésbé veszélyeztet, mint a csapadékosabb vidékeken, de arra figyelni kell, hogy ne öntözzünk túl sokat, különösen forróságban.

A gesztenye rothadását idézi elő a Gnomoniopsis castaneae, és a termés mellett a lombot is károsítja, sőt a gubacsdarázs által létrehozott gubacsok is elhalhatnak a fertőzés hatására. Virágzáskor fertőz, gombaölő szerrel sikerrel megvédhetjük tőle a növényt.

Gombakapcsolatok

Andreia Afonso, a portugál biotechnológiai cég, a Deifil kutatás-fejlesztési igazgatója online kapcsolaton keresztül tartott előadást. A mikroszaporítás előnyei közt említette, hogy ez a módszer kevésbé veszi igénybe az anyanövényt, mert egészen kis növényi részből nagyon sok utódot lehet fölnevelni. In vitro génbankot lehet létrehozni laboratóriumban, kis helyen összegyűjtve a változatokat.

A cég sikereket ért el a mikorrhizálás terén, ugyanis már a szövettenyésztett növények gyökerén ott vannak a kapcsolt gombák. Megállapították azt is, hogy egyes növényfajoknak mely gombákkal a legcélszerűbb együtt élni, sőt, a gesztenye esetében ez még a fák életkorával is változik. A fiatal csemeték az úgynevezett pionír gombákkal élnek együtt, és más gombapartnert igényelnek az 5-10 éves, illetve a még idősebb fák. A Deifilnél 28 gombafaj 54 törzsét gyűjtötték össze és ezeket szövettenyésztéssel tartják fönn. A gesztenyével olyan kereskedelmileg is értékes kalapos gombák élnek együtt, mint a vargányafélék vagy a galócafélék, viszont nem szabad elhamarkodni a velük való beoltást, mert úgysem sikerül, figyelmeztetett az előadó.