Termelői diszkont
Egy másik franciaországi példa a kistermelői boltokra, amelyik felveszi a versenyt a helyi diszkontokkal. Nîmes városának külső részén – ahol a 120 ezer fős város lakosai mellett a Provence-ba látogató turisták is megfordulnak–, találjuk a 960 m2-en elterülő Le Mas des Agriculteurs boltot és drive átadópontot, melyet 1999-ben a francia agrárkamara hozott létre, hogy értékesítési felületet biztosítson a helyi kistermelőknek. A boltot megyei, regionális és uniós forrásokból építették és fejlesztették. Azt átadást követően a fenntartást a termelőkre bízták.
Ebben a formában az élelmiszer mellett némi kézműves termék is elfér, például szappan, kozmetikumok, és külön helyet kaptak a helyi borok. Az üzleti modell szerint itt sem kerül a bolt birtokába a termék, ez egy közös értékesítési pont.
Az üzlethelyiség falának jobb oldalán az alapító termelők fotói láthatók, míg a bal oldalán a beszállító termelőké. Ami még érdekes, hogy a zöldség-gyümölcs táblákon a termelő neve és gazdaságának a bolttól való távolsága olvasható, több esetben a fényképével. A szépen kivitelezett megjelenítés kismértékben pótolja a fogyasztó és a termelő közötti közvetlen kapcsolatot, és a bizalom kiépítésében játszik fontos szerepet.
Pedig a francia mellett más országokban is van hasonló megoldás, például Lengyelországban. Ott a termelői kezdeményezés mögé egy bank állt be, és elkészítette azt a szoftvert, mellyel az online pénztárgépek alkalmassá váltak arra, hogy minden termék esetén az adott termelő kerüljön a nyugtára. Lengyelországban és Franciaországban ezek az értékesítési helyek és rendszerek adóbesorolás vonatkozásában nem tesznek különbséget a termelők között. Minden termelő saját döntése és lehetősége, hogy melyik adókulcsba tartozik.
