0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. június 16.

A Szeleshát Szőlőbirtok győztes vörösének titka

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 43. alkalommal rendezte meg az Országos Borversenyt. 2024-ben az ország 22 borvidékéről, 230 pincészet nevezett hazánk legnagyobb hagyományú bormustrájára. A Szeleshát Szőlőbirtok 3.alkalommal vehetett át aranyérmet.

A HNT megmérettetése a magyar borágazat egyik legjelentősebb szakmai eseménye, mely eredményei évről-évre átfogó képet adnak mind a szakértők, mind a fogyasztók számára az aktuális piaci helyzetet, valamint a termelők által palackba zárt minőséget illetően. Idén a Szeleshát Szőlőbirtok amellett, hogy a 2019-es évjáratú Szekszárdi Gubac Merlot vörös borával – 93,17 összpontszámmal – felállhatott a dobogó legfelső fokára, egyúttal kiérdemelte a Magyar Mezőgazdaság Kiadó különdíját is.

Rosta Krisztina 2016 óta dolgozik a Duna nyugati oldalán összesen 57 hektáron fekvő, elsősorban merlot, kékfrankos és cabernet franc szőlőfajtákkal dolgozó borászatnál. A Szeleshát sikereiről, a vörösborok iránti keresletről és a jelenlegi vásárlói célcsoportról a fiatal birtokigazgatóval beszélgettünk az MMG DIREKT legújabb részében.

Az elődök nyomdokaiban

A Krajcsovszki-család az 1990-es évek végén kezdett szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozni. A 2001 és 2019 között zajló telepítési folyamatoknak köszönhetően napjainkban a Szeles-hát dűlőben 55 hektáron gazdálkodnak teljesen egybefüggően, továbbá a környéken van még két különálló, kiegészítő parcellájuk is, egyik a Gubac-hegyen, a másik pedig a Kerek-hegyen.

Egy XIX. században született szőlőkataszteri feljegyzés az előbbi ültetvényt – ahonnan a 2024-es dűlő szelektált győztes is származtatható – különleges, „kiváló vörösbort termő” vidékként jellemezte. A nyilvántartásban szereplő állítást a környék földrajzi adottságait közelebbről ismerő, helyi szakértők is megerősítették. Ennek hatásra döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy merlot szőlőt fognak oda telepíteni.

Az első forgalomba kerülő évjárat a 2018-as volt, lévén ekkora érte el az ültetvény azt a kort, hogy minőségi italt lehessen belőle készíteni. Az elődöket végül az idő és a szegmens neves bírálói is igazolták: az Országos Borversenyen való kiváló szerepléssel díjra válthatták a területhez fűzött reményeket.

A korai szüret sem volt akadály

Az idei szezon – a szektor többi szereplőjével egyetemben – a Szeleshát munkatársait is nagy kihívások elé állította. A korai fakadásnál már sejteni lehetett, hogy a megszokottnál előbbi szüret várható, arra azonban akkor még senki nem számított, hogy ezt egy különösen száraz nyár fogja követni.

Annak ellenére, hogy a szekszárdi borvidéken nagyon sok vörös agyag található a lösz réteg alatt, a talajban  – ami kiváló vízzáró réteget képezve eltárolja a csapadékot -, a júliusi-augusztusi aszály már meglátszott a sorokon.

Hamar összegyűlt az a hőösszeg, ami szükséges volt a bogyók teljes érettségéhez, így a megszokottnál egy hónappal előbb, augusztus 21-én neki kellett állniuk a betakarításnak. A 35 fokos hőség próbára tette mind a dolgozókat, mind a gépészetet, de végül eredményesen kerültek ki a természettel folytatott harcból és szeptember 19-re minden a pincékbe került.

A munkának viszont ezzel korántsem volt vége: a késői ősz, majd az advent kereskedelmi szempontból intenzív időszak számukra, mivel ebben a periódusban jelentősen megnő a kereslet a magasabb alkoholfokú, nagytestű vörösborok iránt.

Fogyasztói szokások

Rosta Krisztina azt tapasztalja, hogy habár mindig is voltak uralkodó trendek, az elmúlt években ezek változása jelentősen felgyorsult, amiket a minimum 30 évre létesített ültetvényekkel nehéz lekövetni. A szakember a hosszú távú stratégiában látja a helyzet feloldását:

Szeleshát
Fotó: Csatlós Norbert

– Abban hiszek, hogy hogy az elkövetkezendő években le fog tisztulni a borvidékek a szerepe – ugyanúgy, ahogy ez több külföldi országban is megtörtént már– és az emberek fejében le fog tisztulni, hogy hol keressék a könnyedebb fehérborokat és melyek azok a vidékek, amiknek a talaja, klímája a komolyabb vörösborok készítésére alkalmas.

Azt várjuk, hogy teljesen evidenssé váljon a vevőknek, hogyha szekszárdi bort kortyolnának, akkor vöröst keressenek.

A fő fogyasztói bázisként a 35 éves kor felettieket azonosítja. Úgy gondolja, ez a korosztály képes már meglátni a vörösborok valós gasztronómiai értékét és egészségre gyakorolt jótékony – magas antioxidáns tartalma miatt keringést segítő – hatását. A másik ok, amiért a későbbi generációk kevésbé nyúlnak ezekhez a nedűkhöz, hogy viszonylag magasabb áron kerülnek a polcokra, amit csak egy bizonyos egzisztenciális szint felett tudnak a megengedni maguknak a vásárlók.

A targetálás következő lépéseként a célközönséget nem csak felismerni, hanem megszólítani is tudni kell:
– Működik webshopunk, és a közösségi felületeken is próbálunk aktívak lenni, igyekezve egy fiatalos hangvételű, színes, látványos megjelenést mutatni.

A birtokon többnyire – a fogyasztóinkkal egyidős – 30-40 év közötti korcsoport dolgozik, így a mi napjaink is lendületesen, jó hangulatban telnek. Ezt az életérzést próbáljuk átadni a külső kommunikációnkban.

A téli szezon széles körben közkedvelt programjai a borkóstolók, amelyekre természetesen a Szeleshát Szőlőbirtoknál is van lehetőség: hat-nyolc tételes – igény szerint ebéddel vagy vacsorával egybekötött – ízélményben részesítik az érdeklődőket, amely a környéken található Gemenci erdőbe vagy a Tolnai-dombsághoz tett kirándulással kiegészítve kiváló hétvégi kikapcsolódás lehet az utazók számára.

Amennyiben érdekel, melyik Krisztina kedvenc bora és vajon miért van egy óriási arany oroszlán a Szeleshát udvarán – mely motívum egyébként a boraik címkéin is visszaköszön – akkor mindenképpen nézd meg a teljes stúdióbeszélgetésről készült felvételt a Magyar Mezőgazdaság YouTube csatornáján!
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: