
Aki tenyészteni szeretné a kína papagájt, és van türelme kivárni az ivarérettséget, az két fiatal madárral juthat legegyszerűbben eredményre. Könnyebb összeszoktatni őket, és jó eséllyel párba is állnak, amikor elérik az ivarérett kort. Ettől függetlenül nem kifejezetten kezdőknek való papagáj, de Anett és Zoltán szerint általában nem is szokták kezdők ezt a fajtát választani. Eleve a tartási helyet sem egyszerű megteremteni számukra, ekkora voliert nem lehet csak úgy az állatkereskedésben venni. Persze, ha valaki komolyan gondolja a tenyésztésüket, és a kína papagáj az álommadara, az vágjon bele, de mindenképp tapasztalt tenyésztővel vegye fel a kapcsolatot.
Amikor a madarak elérik a megfelelő életkort, a költési időszak kezdetekor, március elején mindenképp tegyük be a tenyészodút a párnak, és persze fészekanyagról is gondoskodjunk. Az odú ideális mérete 40x40x60 cm, keményfából készüljön, hogy a csőrüknek ellenálljon, aljzatként fűzfavesszőket, keményfaforgácsot használhatunk. Átlagban 2-4 tojást raknak egy költéskor, amelyek 22-23 nap alatt kelnek ki. A pár közösen neveli a fiókákat, elválasztásukig együtt maradhatnak. Neveléskor fehérjében gazdagabb táplálékot érdemes biztosítani. A fiókákat kirepülés után a szüleik még pár hétig etetik, miközben fokozatosan megtanulnak önállóan táplálkozni.
A kína papagáj egy színes, szép színezetű, nagy testű madár, amely inkább tapasztaltabb madártartóknak való. Ha megragadta valaki képzeletét, és meg tudja számukra teremteni az ideális tartási feltételeket, az ne habozzon felkeresni egy tenyésztőt, hogy be tudja szerezni álmai madarát.
Hogyan állapítható meg melyik hím, melyik tojó?
De fiókakorban nem ilyen egyszerű! A fiókák csőre ugyanis nemtől függetlenül narancssárga, tollazatuk is nagyjából egyforma árnyalatú. Aztán 3-4 hónapos korban mindkét nemnél a csőr elveszti narancssárga színét, visszasötétedik. Majd a hímek csőre 8-14 hónapos korban kezdi felvenni a végleges pirosas színét. Aki tapasztaltabb, az nem csak a csőr színére támaszkodhat, a lilásabb melltollazat is utal az ivari dimorfizmusra. Színmutációk már ennél a fajnál is léteznek, de Magyarországon még nem nagyon találhatók meg ezek.


Fotók: Agyagási Anett
Ajánljuk még: