Mint ismert – tette hozzá –, a nyugat-európai nagy mézkiszerelő üzemek már nem az Európában termelt mézet vásárolják. Leginkább azt szeretik, amikor egy országból olcsó, nagy mennyiségű, homogén méz áramlik be. A nyugat-európai mézkiszerelők nem szeretik diverzifikálni, vagyis megosztani a beszerzési forrásukat. Így Kínából évente átlagosan 60 000, Ukrajnából 50 000 tonna mézet importálnak. Ez nemcsak az uniós piacra hat negatívan, hanem a világpiacra is, hiszen míg Argentínából mintegy 25 évvel ezelőtt 90 000 tonna méz jött be Európába, addig most már alig 15 000 tonnát hoznak be. Így a méhészek ellehetetlenednek, hiszen mindkét ország méhészeire jellemző, hogy sokkal többet termelnek, mint a belső fogyasztási igény, így exportra szorulnak.
Az EU szakértői azt állítják, hogy minden idők legnagyobb piaci válságát élik a termelők. Gyakorlatilag mindkét országban két-három év termése halmozódik a termelőknél, emiatt nagyon olcsón kínálják eladásra. A jövedelem alighogy, de sok esetben sehogy sem fedezi a termelési költségeket. További gond, hogy a nagy felvásárlók nem igényelnek fajtamézeket. Hordóban csak virágméz kell a nyugat-európai kiszerelőknek. A hárs-, az akác- és a havasi mézet csak belföldön lehet eladni.
– Mindkét országban tapasztalat, hogy nem lehet felvenni a versenyt Kínával és Ukrajnával, s ha mindez nem lenne elég, az intenzív növénytermesztéssel együtt járó vegyszerezés is gondot okoz. Köztudott, hogy erre nagyon érzékenyek a méhek, a túlzott vegyszerezés nagyon sok állategészségügyi gondot okoz a méhcsaládoknak. Ezt tetőzi a globális klímaváltozás. Eltűnt a négy évszak, a nyár aszályos, özönvízszerű esőzések követik a szárazabb időjárást, mindkét jelenség miatt nagy méhlegelő területek pusztultak el. Megváltozott a virágzási időszak is. Az éghajlati körülmények duplán érintik a méhészeket, ugyanis a megváltozott körülmények kihatnak a méhcsaládra, másodszor pedig a növényekre.
A bogár Afrikából terjedt el, először az USA-ban jelent meg, nem tudni honnan jött Európába. Természetes élőhelyén kipucolja a vándorméhek odúját, a mesterségesen létrehozott kaptárakban viszont óriási kárt okoz. Idő kérdése, hogy mikor jelenik meg Olaszországtól északabbra is. Tavaly Magyarországon ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészket találtak, amit sikerült ugyan kiirtani, de az idén, néhány hete, Szlovákiában is felbukkant a házi méheket elpusztító darázs, amely Franciaországban és a Benelux államokban komoly károkat okoz.
A szakértő szerint a felsorolt okok miatt ma már bizonytalan jövedelemforrás lett a méhészet. A helyzeten némiképp javító jogorvoslást pedig – uniós tagállamokként – mindkét országnak Brüsszelben kell megtalálni.
– Úgy tűnik, hogy a brüsszeli bürokraták nem értik meg, hogy uniós szinten milyen nagy gondokkal küzdenek a méhészek. Nem érti meg Brüsszel, hogy Amerika már előttünk jár azzal a példával, hogy ha nincsenek méhek, akkor nincsen termés, és ezért a farmernek kell fizetni a beporzásért. Amerikában például, a mandula beporzásáért 250 dollárt fizet egy gazda méhcsaládonként a méhésznek. Nyilván, ez a költség megjelenik a termék árában, így minden mandulából készült termék ezért is drágább, mint ha a beporzás természetes úton történne.
Egyelőre Brüsszelben nem akarnak hallani a szigorításokról, annak ellenére nem, hogy néhány éve igazolódott, az Európán kívülről érkező évi mézmennyiség fele hamis. Ez ellen azóta sem tettek semmit. Nincs nyomon követés, miközben az EU-n belül előállított termékek minősítésének egyik szigorú követelménye ez a feltétel. Mindezekért ki lehet jelenteni, hogy az EU nem segítő partnere a méhészeknek – összegezte tapasztalatait Bross Péter, majd hozzátette, határon átnyúló kooperációra van szükség, mivel egy cipőben jár mindkét ország méhésztársadalma.
Magyarország idén júniusban elindította a kínai import méz ellen az antidömping eljárást. Az országos romániai méhészegyesület (ACA) aláírta azt a meghatalmazást, amelynek alapján az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a romániai méhészek ügyét is képviselheti a nemzetközi fórumokon. Az érveket alátámasztó adatokat készségesen átadta a romániai szervezet. További együttműködési lehetőség az is, ha a romániai méhészek is hallatják a hangjukat Brüsszelben, az Európai Parlamentben, az illetékes minisztériumoknál azért, hogy végre megértsék a jogalkotók, mekkora bajba jutott a méhészet mindkét országban. Természetesen a tapasztalatcsere, a szakemberek, a méhészek közötti együttműködés, együttgondolkodás ennek az alapja, és ennek megerősítéséért vett részt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a romániai szakmai rendezvényeken.
