A megméretést először három évvel ezelőtt Székelyudvarhelyen tartották, tavaly pedig Sepsiszentgyörgy volt a házigazda. A verseny és a díjkiosztó ezúttal Csíkszeredában volt, ahol a 340 beküldött mézminta közül a zsűri 107 arany, 103 ezüst és 85 bronz minősítést osztott ki. Ezeken kívül 8 méz nyert el champion minősítést. A díjakat a Csíkszéki Mézfesztivál keretében adták át.
A szervezők szerint
A Nektária Székelyföldi Mézverseny legnagyobb nyertesei a székelyföldiek, azáltal, hogy ennyi méhész tevékenykedik itt, és ennyi minőségi termék születik – hangzott el a mézverseny harmadik kiadásának díjkiosztóján. Ezen túlmenően azonban – a megváltozott gazdasági körülmények és a klímaváltozás hatása miatt – a méhészeknek komoly gondokkal kell szembenézniük.
A csíkszeredai rendezvényen levő méhészeti szakemberek között volt Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke is, aki korábban Maros megyei méhészekkel is találkozhatott a szervezet évi közgyűlésének vendégeként. Itt a többi között szó esett a határon átnyúló szakmai együttműködésről is. Arra kértük Bross Pétert foglalja össze tapasztalatait.
A következők nyerték el a legjobb minősítést: akác kategóriában Pánczél Vilmos, egyéb fajta méz kategóriában Mihály Mónika Maros megyei méhészek; hárs kategóriában Karácsoni Botond; repce kategóriában Perdi József; vegyes virágméz kategóriában Jakab Róbert; havasi méz kategóriában Kosza Andor, míg a mézkészítmények kategóriában Nagy István lett a fő nyertes. Öt méz különdíjban részesült Hargita Megye Tanácsa részéről, egy a Csíkszeredai Városháza és négy Magyarország Bukaresti Nagykövetsége részéről. A legszebb külalakért járó díjat is kiosztották, ezt Maki Ferenc kapta. Az év legkiválóbb méze díjat Jakab Róbert vehette át. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának méhész szakköre által termelt méz aranyérmes lett.
Az elnök egyebek mellett elmondta, a rendszerváltás óta a méhészet volt az egyetlen mezőgazdasági ágazat, amelyik úgy Romániában, mint Magyarországon folyamatosan fejlődött.
Mindkét országban kiváló minőségű méhlegelők vannak. Romániában is sok az akácos, de ott van Európa legnagyobb ezüsthárs erdeje, a Román Alföldön pedig több százezer hektáron termesztenek napraforgót. Erdélyben pedig kiváló havasi mézlegelőkről lehet begyűjteni a jó minőségű mézet. Mindezek ellenére, mintegy tíz éve, megtorpant ez a fejlődés, akadozik a nemzetközi mézpiac, ugyanis mindkét ország termelőinek a 80 százaléka Németországban, Franciaországban és Olaszországban értékesíti a mézet. Ez a gond Romániában hatványozott, ugyanis kétszer annyi méhcsalád van, mint Magyarországon, és sokkal jobban fejlődött méhészet terén az elmúlt harminc évben, mint Magyarország.