A COP29 fő kérdései
A helyszín kijelölése mellett a COP29 középpontjában a klímafinanszírozás kérdése áll. A fejlett és fejlődő országok között mély megosztottság tapasztalható a szükséges források mértékéről és azok biztosításának módjáról.
A gazdag országok javaslata szerint a jelenlegi évi 100 milliárd dolláros támogatást 200–300 milliárd dollárra növelnék. Az éves globális klímafinanszírozási igény azonban 2030-ra várhatóan eléri az 1 billió dollárt, amelynek nagy részét magántőkéből és új adókból fedeznék.

A legszegényebb országok legalább 900 milliárd dollárnyi garantált közforrást követelnek, amelynek nagy része támogatás formájában érkezne, nem pedig kölcsönként. Malawi tárgyalója, Evans Njewa hangsúlyozta: „Senki sem akar a legkevésbé fejlett országok csoportjába tartozni. Mindannyian szeretnénk túllépni ezen a státuszon.”
A 2026-os csúcstalálkozó helyszíne szimbolikus jelentőséggel bír. Az ausztrál–csendes-óceáni pályázat a klímaváltozás által leginkább érintett régiókra irányíthatná a figyelmet, míg Törökország választása a fejlődő gazdaságok szerepét emelné ki a globális klímapolitikában.
Az ENSZ konszenzusos döntéshozatali rendszere azonban tovább bonyolítja a kérdést. A döntés nemcsak a 2026-os csúcstalálkozó témáit, hanem a globális klímapolitika prioritásait is befolyásolja a következő évtizedben.