Egy korábbi, a Royal Society for the Protection of Birds, a BirdLife International és a Cseh Ornitológus Társaság által készített elemzéséből kiderült, hogy napjainkban 378 fajból kevesebb egyed él, mint a ’80-as években. A vizsgálatok szerint a visszaesés megközelítőleg 17-19 százalék lehet, de a populáció-zsugorodás különösen azokat a fajokat érintik, amelyek a mezőgazdasági élőhelyeken élnek.
(Fotó:Wikipédia)
A házi veréb állománya a felére zsugorodott, míg mezei verébből 30 millióval lett kevesebb. Utóbbi csökkenés az intenzív mezőgazdálkodás eredménye: a különféle gyomirtók és növényvédő szerek jelentős pusztítást okoztak a rovarvilágban, aminek köszönhetően a madarak nem találnak megfelelő táplálékot, valamint az elsivárosodott környezet sem biztosít a verebek számára megfelelő élőhely-felételeket. A házi veréb esetében egyelőre kérdéses, lehetséges magyarázat lehet az élelemhiány, járványok és a légszennyezés.
De más madárfajok populációi sincsenek jobb helyzetben, sárga billegetőből 97 millióval, seregélyből 75 millióval, mezei pacsirtából pedig 68 millió példánnyal lehet kevesebb az 1980-as évekhez képest.
A kutatók szerint a biológiai sokszínűség megőrzéséért növelni kell a környezetbarát mezőgazdasági területek arányát, erősíteni kell a fajok védelmét szolgáló intézkedéseket, fenntartható erdő- és halgazdálkodásra van szükség, és jelentősen növelni kell a védett területek méretét mindenhol.
(Fotó: Wikipédia)
Ugyanakkor vannak fajok, amelyek populáció-növekedést produkáltak: 203 faj egyedeiből 340 millióval lett több negyven év alatt, de a növekedés kétharmadát 8 faj: a barátposzáta, a csilpcsalpfüzike, a fekete rigó, az ökörszem, a tengelic, a vörösbegy, az örvös galamb és a kék cinege produkálta. A ragadozó madarak is megduplázták állományukat az elmúlt negyven évben, köztük a vándorsólyom, a rétihéja, az egerészölyv, a rétisas és a szirti sas.
