0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Melegedő klíma, változó kertek: végleg szubmediterrán országgá válunk?

Az éghajlat változásával egyre gyakrabban illesztenek trópusi növényfajokat Európa kertjeibe és városi parkjaiba.

Kis múltidézés trópusi

Az egzotikus növények iránti rajongás a földrajzi felfedezések koráig nyúlik vissza. Az európai utazók rengeteg növényfajt hoztak haza az Újvilágból, Ázsiából és Afrikából. A botanikus kertek és a magángyűjtemények a státusz és a kíváncsiság szimbólumaivá váltak. Ezek közül kiemelendők az angliai Kew és a francia Jardin des Plantes kertek, amelyek kulcsszerepet játszottak a nem őshonos növények tanulmányozásában.

Magyarországon az egzotikus növények betelepítésének története a Habsburg-korszakra vezethető vissza, amikor az arisztokrácia kiterjedt télikerteket alakított ki, bennük a világ különböző tájairól származó növényfajokkal.

A magyar éghajlat, különösen a déli vidékeken, lehetőséget kínál a szubtrópusi növények változatos skálájának termesztésére, amely hagyomány a modern időkben is folytatódott.


Ökológiai szerepük

A trópusi fajok buja lombozata, élénk virágzata, például a Strelitzia reginae és a Hibiscus rosa-sinensis egyedi formái látványosabbá teszik az európai városok zöldfelületeit. Az ilyen fajokat felvonultató városi kertek oktatási helyszínként is szolgálnak, lehetőséget kínálnak a botanikai ismeretek bővítésére, valamint a környezeti nevelésre a biológiai sokféleséggel és a fenntarthatósággal kapcsolatban. A Trachycarpus fortunei és a Canna indica például azáltal is növeli a biológiai sokféleséget, hogy élőhelyeket és táplálékot nyújt a helyi vadon élő állatok számára, beleértve a madarakat is. A Ficus benjamina és a Chamaedorea elegans javítják a levegőminőséget a szennyező anyagok és részecskék elnyelésével. Egyebek közt a Musa-fajok és a Schefflera actinophylla döntő szerepet játszanak a mikroklíma szabályozásában a városi hőszigeteken, nagy lombjuk árnyékot nyújt és párologtatással hűti a levegőt.

A forró égövi növények általában jó vízelvezetésű, szerves anyagokban gazdag talajt igényelnek, ennek megteremtése megemelt ágyásokban egyszerűbb.

A rendszeres öntözés elengedhetetlen, különösen száraz időszakokban, de ügyelni kell arra, hogy elkerüljük a felvizesedést, ami számos trópusi faj számára káros lehet. Ugyanakkor a párásabb mikroklíma általában kedvez a trópusi növények fejlődésének.

A kártevők közül a Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet követelő citrusmoly és a Cordyline fruticosa-levéltetű fertőzéseinek megelőzésére nagy hangsúlyt kell fektetni, mert ezen az éghajlaton könnyen átterjedhetnek más fajokra is. Egyes trópusi fajok invazív hajlamot mutathatnak nem őshonos környezetben, ami szigorú megfigyelést, elszigetelési intézkedéseket és a lakosság tudatosságát teszi szükségessé a lehetséges ökológiai kockázatok csökkentése érdekében. A trópusokról vagy mediterrán régiókból Magyarországra érkező fajok karantén betegségeket is hordozhatnak, mint például a leandernél a Xylella fastidiosa.

Ha az időjárás miatt mégis szükség van rá, a gyökereket vastag talajréteggel védhetjük a fagytól. Hidegebb éjszakákon pedig érdemes a lombozatot is letakarni, avagy mégis védett helyre (beltérbe) helyezni őket.

A legnépszerűbbek

Pálmák és bambuszok

Számos trópusi és szubtrópusi faj különösen népszerű és sikeres az európai kertekben, nemcsak esztétikai vonzerejük, hanem viszonylag könnyű termesztésük és az európai viszonyokkal szembeni ellenálló képességük miatt is.

A pálmák közül előszeretettel ültetik a következő fajokat.
  • Trachycarpus fortunei: a Kínában őshonos, szívós pálmafaj akár mínusz 15 °C-os hőmérsékletet is elvisel, ezért alkalmas a mérsékelt égövi területekre is.
  • Chamaerops humilis: ez az egyetlen Európában őshonos pálma, rendkívül alkalmazkodóképes, tűri a szárazságot és a kisebb fagyot is.
  • Phoenix canariensis: bár kevésbé fagytűrő, népszerű az enyhébb tengerparti régiókban.
  • Butia capitata: ehető gyümölcséről és hidegtűrő képességéről ismert, akár mínusz 10 °C-ig sem sérül.
  • Washingtonia robusta: hidegtűrése kisebb, de jól megél Dél-Európa enyhébb éghajlatain.

A virágos növények közül a legkedveltebb egzotikus fajok a követezők.

  • Hibiscus rosa-sinensis: a nagy, színes virágzatáról ismert növény cserépben termeszthető és beltérben teleltetendő.
  • Brugmansia spp.: nagy, csüngő virágaival feltűnő kiegészítője a kerteknek, de téli védelmet igényel.
  • Strelitzia reginae: egyedi, papagájszerű virágai miatt nagyra értékelik, nyáron szabadban, télen zárt térben termeszthető.
  • Plumeria spp.: illatos és élénk vi­rágairól ismert, cserépben virágzik, és a hidegebb hónapokban beltéren tartható.
  • Bougainvillea spp.: élénk felleveleinek köszönhetően nagyon mutatós, meleg éghajlaton virágzik, hűvösebb területeken cserépben is termeszthető.
  • Passiflora caerulea: nemcsak szép, de viszonylag szívós is, jól tűri a rövid fagyokat.
A buja, zöld lombozat a trópusi kertek másik jellemzője. A népszerű választások közé tartoznak a következők.
  • Fatsia japonica: nagy, fényes leveleivel ez a növény trópusi hangulatot kölcsönöz, és meglepően szívós.
  • Colocasia esculenta: nagy, szív alakú leveleiről ismert, nedves, jó vízelvezetésű talajban virágzik.
  • Ficus elastica: gyakran szobanövényként termesztik, nyáron a szabadban is elhelyezhető.
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: