0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Szerbiában drámai mértékben fogy a falvak lakossága 

Szerbiában az utolsó, 2011-es népszámlálás adatai szerint 3193 olyan 500 lakosnál kevesebb lelket számláló falu van, amelyek a 21. század közepét nagy valószínűséggel nem fogják megérni.

Ha nem történik csoda, a szerbiai települések 68 százaléka 2050-re elnéptelenedik – nyilatkozta a Politika napilapnak dr. Ivan Marinković, a belgrádi Társadalomtudományi Intézet demográfusa. 

Elnéptelenednek a szerbiai falvak

Szerbiában a tíz évvel korábbi adatokhoz képest a települések 95 százalékában, 4429 faluban és városban csökkent a lakosság lélekszáma. Egyedül a fővárosban, Belgrádban, Újvidéken és a muzulmán többségű Novi Pazarban nem jegyeztek lélekszámcsökkenést. Utóbbiban azért nem, mert

a muzulmánok és a bosnyákok körében még ma is jelentősen nagyobb a gyermekvállalási kedv, mint a többi Szerbiában élő nemzet, köztük a szerbek és a magyarok esetében.

Belgrád és Újvidék viszont erős gazdasági szívó hatása miatt vonzza el a falusi lakosságot. A falvakban méltányos megélhetési lehetőséget nem találók közül azok, akik nem bátorkodnak vagy nem kívánnak külföldön szerencsét próbálni, főként a nagyvárosokba vándorolnak, ahol könnyebben találnak megfelelő munkalehetőséget. 

Belgráddal szemben Újvidék egyedüli nagyvárosként az országban kiugróan jól teljesít a gyermekvállalás tekintetében. A tartományi székvárosban pozitívak a demográfiai mutatók. Többen születnek, mint ahányan meghalnak és többen érkeznek oda, mint ahányan elhagyják a várost. Az odaköltözők óriási többsége fiatal, elsősorban ennek köszönhetőek a pozitív demográfiai mutatók. Újvidék népessége a két népszámlálás közötti tíz év alatt 
35 százalékkal, 67 ezer fővel gyarapodott. Belgrád lakossága az odaköltözők nagy száma miatt növekedett. De ott is öregszik a lakosság, így ott is többen haltak meg, mint ahányan születtek. 

Egymillióval csökkenhet Szerbia lakossága

Pedig vonzó a táj

A lakosság fogyása a nagyvárosoktól távol eső, nem megfelelő infrastruktúrával ellátott és méltányos megélhetést nem biztosító településeken a legkifejezettebb. 

Szerbiában a nyilvántartott 4721 település tíz százalékában nincs egyetlen egy gyerek se, tehát nem lesz utánpótlás.

Ezek a falvak gyors kihalásra vannak ítélve, akárcsak az az 55 település, ahol nem él egyetlen nő sem. Ugyancsak drámai a helyzet abban az 545 faluban, amelyben csak 35 évnél idősebb hölgyek élnek. Közülük ugyanis már csak kevesen fognak gyermeket szülni. Legalább ennyire lehangoló a tény, hogy 718 településen a nők átlagéletkora 60 év vagy azon felül van. Emellett 68 olyan település van az országban, ahol az ott élők körében nincs 50 évnél fiatalabb személy, se férfi, se nő. Gyermekre, utánpótlásra ezekben a falvakban sem lehet számítani. A 60 éven felüliek száma 2894 településen duplája a 20 éven aluliakénak. 

Vajdaságban sem jobb a helyzet

A Szerbia éléskamrájaként kezelt Vajdaság tartományban ugyanis 2022-ben kétszer annyian, 29 387-en haltak meg, mint ahányan születtek (15 216). Abban az évben Szerbia lakossága 50 ezer fővel, gyakorlatilag egy nagyvárosnak megfelelő népességgel csökkent.

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint 2022-ben az országban 62 250 gyermek született, és 110 839 személy hunyt el.

Egy évvel korábban valamennyivel kevesebb kisbaba látta meg a napvilágot, szám szerint 62 062 és 25 062 fővel (18,4 százalék) kevesebben hunytak el, mint 2021-ben. A Vajdaság kivételével az ország többi részében 2022-ben mindenütt emelkedett az újszülöttek száma, Itt viszont 221-gyel kevesebb kisbaba született 2021-hez viszonyítva, azaz 1,4 százalékos volt a csökkenés. 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság

Magazin ajánló: