Túl sokan vándorolnak el
Lesújtó adatok ezek. Kérdés, a kormány képes lesz-e megállítani ezt a folyamatot. A dolgok jelenlegi állása szerint ez nem vagy nagyon nehezen fog menni, bármennyire is igyekszik a belgrádi kabinet a gazdasági lehetőségekhez képest jó család- és népességpolitikát kidolgozni. Túl sokan vándorolnak el az országból, és főként a fiatalok. Ez pedig nemzetközi folyamat, ami nem csak Szerbiára érvényes.
Stagnál a termőföldek ára
A Szerbiai Földmérő Intézet adatai szerint a termőföldek átlagára a nyugat-balkáni országban az év első felében 7900 euró volt hektáronként, 400 euróval több, mint az előző év azonos időszakában. Az árak azonban 400 és 40 000 euró között mozognak a termőföldminőségtől, elhelyezkedésétől függően.
Figyelembe kell venni azonban, hogy termőföldet nem csak a mezőgazdasági termelők vásárolnak.
Az idén 11,3 százalékkal növekedett a gazdát cserélt terület nagysága a tavalyi adatokhoz képest, a megkötött szerződések száma viszont 2,3 százalékkal volt nagyobb. Figyelmet érdemel, hogy a Szerbia területén értékesített termőföldek 69 százaléka az ország északi tartományában, a Vajdaságban cserélt gazdát.
Ettől függetlenül a legdrágábban értékesített területet nem a Vajdaságban, hanem a Dunától délre, a fővároshoz közel, Palilula község területén adták el. A 115 hektáros parcelláért az új tulajdonos nem kevesebb, mint 2 200 000 eurót fizetett, vagyis hektárjáért 19 130 eurót számolt le. Nem derült ki a hírből, hogy a területet mi célból vásárolta meg új tulajdonosa. Az viszont kétségtelen tény, hogy
Az áremelkedést követően azonban elmondható, hogy jelenleg stagnálnak a termőföldárak. Figyelmet érdemel, hogy a legnagyobb áremelkedés a Covid-járvány időszakában volt tapasztalható, mind a termőföldek, mind pedig a falusi házak és a hétvégi házak esetében, amikor a tehetősebb nagyvárosiak a lakhelyelhagyás korlátozásának időszakában tömegesen igyekeztek ingatlant vásárolni a szabadabb mozgás érdekében. Faluhelyeken ugyanis kevésbé ellenőrizték az illetékesek a kijárási tilalom betartását. Ebben az időszakban átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a jó infrastruktúrával ellátott falvakban és azok környékén az ingatlanárak. Akkor rengeteg falusi és hétvégi ház cserélt gazdát Szerbiában.
Az eladók többségének azonban úgy tűnik, nem sürgető az értékesítés, ezért nem ritkán irreálisan magas árakat kérnek a földért. Az árakat azonban jelenleg elsősorban a fizetőképes vásárlók határozzák meg, belőlük pedig most kevesebb van, mint a földet kínálókból. Ami viszont biztos, és ez mindig így volt, hogy a kemény utakhoz közel eső parcellák ára érezhetően magasabb, mint az aszfaltos utaktól távol eső területeké.
Ajánljuk még:
