A levélpirosító ribiszke-levéltetű elsősorban a piros ribiszkét károsítja, de a fehér és a fekete ribiszkén is gyakran előfordul. Tavasszal, közvetlenül a kihajtás után a leveleken hólyagszerű kinövések jelennek meg, egy részük pirosan színeződik, a levelek torzulnak.

A fonákon, a hólyagok alatt sárgás színű levéltetvek szívogatnak. A károsítás következtében a hajtások nem fejlődnek megfelelően, a növények gyengülnek, a termésmennyiség pedig csökken. A levéltetű vírusos betegségeket is terjeszthet. Itthon évente 8-10 nemzedéke fejlődik. Tojás alakban telel a ribiszkevesszők alsó részein.
Utódaikat elevenszüléssel hozzák létre, majd több nemzedék után ősszel visszatérnek a ribiszkére, ahol a nőstények áttelelő tojásokat raknak. A nyugalmi időszakban, időben elvégzett olajos lemosó permetezéssel csökkenthetjük a telelő tojások számát. A kártevő megjelenésekor levéltetű elleni szerekkel permetezzünk.

A kis ribiszke-levéltetű az előző fajhoz hasonlóan gócokban károsít, de egygazdás faj. Egyedei egész évben a piros és a fekete ribiszkén találhatók. A levelek fonákán, a levélnyeleken és a hajtásvégeken szívogató levéltetvek hatására torzulnak a hajtásvégek, görbül a hajtás tengelye. Ennél a fajnál a torzulásnak nem kísérő tünete a levélhólyagosodás és elszíneződés, mint a levélpirosító ribiszke-levéltetű esetében.
Tojás alakban telel a ribiszkevessző védett részein. Kártétele már áprilisban szembetűnő. A levéltetűtelepekben ilyenkor csak szürkészöld színű, szárnyatlan nőstények fejlődnek. Később, májusban megjelennek a fekete fejű és torú szárnyas nőstények is. Ezek viszik át a fajt további ribiszkebokrokra. A nyár folyamán elevenszüléssel még több nemzedék jön létre. Az ősszel fejlődő hímek megtermékenyítik az ivaros nőstényeket, amelyek lerakják áttelelő tojásaikat. Nagy egyedszám esetén egész évben szükség lehet a védekezésre. A tavaszi kártételt április folyamán kell megakadályoznunk. Nyáron csak akkor kell ellene védekezni, ha az időjárási viszonyok kedveznek a betelepült nőstények szaporodásának, és új telepek jönnek létre. A kaliforniai pajzstetű ellen ilyenkor olyan készítményekkel érdemes védekezni, amelyeknek levéltetűölő hatása is van.

A ribiszkebokrokon már télen megduzzadt rügyeket találunk, amelyek a kihajtás időszakában még nagyobbra duzzadnak, de nem, vagy csak gyengén hajtanak ki. Ha egy ilyen rügyet kettévágunk, erős nagyító alatt láthatóvá válnak a 0,2 mm-es, fehéres színű atkák.