A lepkék színe többnyire élénk, tarka rajzolatot viselnek, csak ritkán egyszínűek, szárnyaikat nyugalmi helyzetben háztetőszerűen összecsukva tartják. A sodrómolyok kártételére nemcsak tavasszal, hanem a többnemzedékes fajok esetében ősszel is számítani kell, amikor a a gyümölcsök felületének hámozgatásával is érzékeny károkat okoznak.

Tavasszal a sodrómolyok áttelelt hernyói a rügyeket odvasítják, később összesodorják a fiatal hajtásokat. Ezekben a levél- és virágcsomókban fajtól függően apró, vörös vagy termetesebb, fekete szemölcsökkel tarkított, illetve zöld színű hernyókat találunk. Amennyiben hűvös a tavasz, a hernyók fejlődése vontatott, ilyenkor a fejlett hernyók a fiatal termést is károsíthatják. Ha megjelennek, célszerű mielőbb, míg a kártétel előtt permetezni ellenük. Egyeseknek évente csak egy, más fajoknak két vagy több nemzedéke van.

A kis és a nagy vörös rügysodró nem a sodrómolyok, hanem a sarlósajkú molyok családjához tartozik, életmódjuk alapján azonban a tavaszi sodrómoly-együttesek állandó tagjai. Hazánkban mindenhol előfordulnak.

A kis vörös rügysodró hernyója 5-6 mm hosszú vöröses hernyó, az imágó apró termetű, 11-12 mm hosszúságú lepke, elülső szárnyának alapszíne szürke. A nagy vörös rügysodró hernyója kissé nagyobb, 6-8 mm-es, szintén vöröses hernyó. Lepkéje 13-15 mm hosszú, elülső szárnyának alapszíne barnásfekete, a közepén megszakított fehér harántsáv húzódik. Tavasszal a hernyó a fakadó rügyekben, a rügypikkelyek érintkezésénél, alig látható lyukban a rügy- és a virágkezdeményeket fogyasztja. A hernyók szívesebben fogyasztják a termőrügyeket, mint a hajtásrügyeket, ez utóbbiakat főleg tömegszaporodásuk esetén lepik el.