Ottjártamkor, április közepén már tervezték, hogy két héten belül lerekesztik éjszakára a gidákat, és elkezdik a fejést. A gidák nappal ezután is az anyákkal járnak a legelőre, mert Ivanicsék azt vallják, igazán szép, egészséges tenyészállat csak abból lesz, ami az anyja tején nő fel.

Gazdaságuk igazi családi kisgazdaság. A munka legnagyobb része Mihályra hárul, hiszen neki ez az „állása”. Ő jár ki az állatokkal legeltetni délelőtt és délután 3-3 órát, ő fej, ő készíti a sajtokat. Fejési szezonban szerdán és szombaton Mihály és édesanyja piacoznak. Ilyenkor Mihály felesége, az óvónő Andrea fej és legeltet. Ha egyikőjük sem ér rá, Mihály édesapja megy ki az állatokkal. Két fiuk, Miska és Jakab mezőgazdasági pályára készülnek. Miska a MATE Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakiskolájában lovász szakképesítést szerzett, jelenleg mezőgazdasági technikumba jár, és állattenyésztő mérnöknek szeretne tovább tanulni. Gyakorlati helyén, a Geresdlaki Mezőgazdasági Zrt. tehenészetében szívesen foglalkoztatnák.

Jakab a Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulója, ő még keresi, milyen irányban köteleződjön el.

Elektronikus gazdálkodási napló

Mindezeket egy jóízű beszélgetés során vitattuk meg. Jóízű, mert ebédidőben érkeztünk férjemmel Erdősmárokra, és Ivanicsék meghívtak minket. Bableves, csipkedettel és gidahússal, friss házi sajtos kifli… Az ebéd felett egymás szájából kapkodtuk ki a szót, hiszen másfél éve nem találkoztunk, csak telefonon beszéltünk hébe-hóba. Az állatok, a családjaink mind szóba kerültek. Aztán sorra került az adminisztráció. Elővettük a laptopot, és próbáltunk belépni az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) felületére. Itt kezdődtek a gondok. Már a felületet is nehezen találtuk meg. A már kitöltött 2022/2023-as gazdálkodási napló adatait először nem tudtuk előhívni. Videós segédanyagokat néztünk át, aztán programozóként dolgozó férjem segítségével csak sikerült belépnünk a felületre. Ahhoz, hogy a Mihály által észlelt problémákat élesben lássuk, meg kellett nyitnunk a következő gazdálkodási évet. Az rögtön látszott, hogy rendkívül komplex felületről van szó, ahol részletesen ki kell tölteni a termőhelyre és a tenyészetre vonatkozó adatokat. Mihály a falugazdász segítségével végezte el ezt, és komoly problémát jelentett nekik, hogy minden hónapra fel kellett vinni az állomány olyan elemeit is, amik nincsenek.

Már megadták, mennyi trágyát termelt az adott évben a gazdaság, aztán újra fel kellett volna vinni a rendszerbe havi lebontásban is, állatszámra arányosan leosztva. Ekkor már a falugazdász is kitért a hitéből. Férjem – a szakember – megjegyezte, hogy ez egyszerű programjellemző, amit meg lehetne oldani azzal, ha minden rubrikára be lenne állítva egy alapérték, a 0. A gazdálkodónak ebben az esetben csak azt kéne beírnia, ami van, nem azt, ami nincs a gazdaságában. A megnézett oktatóvideók egyébként informatívak voltak, pontosan leírták, lépésről lépésre, mit kell tenni a kitöltés során. Csak hát végignézni őket több mint másfél óra volt… És akkor még bele se kezdtünk a kitöltésbe! Aki minden nap dolgozik számítógéppel, biztosan könnyebben boldogul vele. Azoknak a mezőgazdasági vállalkozásoknak, akiknél külön alkalmazott végzi az adminisztrációs munkát, biztosan nem jelent problémát az eGN vezetése. De egy kis, családi gazdaságban mindig van fontosabb feladat. Ellik a kecske, fel kell dolgozni a tejet, vevő jön, állatorvos jön stb. Persze, lehetne ezt akár havonta is elvégezni, akkor nem lenne ekkora munka.

KSH adatszolgáltatás

A KSH felé is van adatszolgáltatási kötelezettsége a gazdaságnak. Az összes állatfajra lebontva kell felvinni az adatokat a felületre. Ezt Mihály az elején még próbálta megoldani, de aztán mérges lett, és feladta. Jelenleg az ügyintézővel arra a megállapodásra jutottak, hogy az felhívja őt, ő pedig bediktálja neki az adatokat. Ahogy Andrea megjegyezte, legeltetés közben kifutja az idejéből. A KSH rendszerével, Mihály tapasztalata szerint, pont ellenkező a probléma. Itt a rendszernek prekoncepciói vannak, elvárja például, hogy egy bizonyos anyakecskelétszámnak bizonyos számú szaporulata legyen, és azoktól a kecskéktől meghatározott mennyiségű tejet fejjenek le. Eltérő adat esetén nem enged tovább a rendszer. Pedig a valóságban bizony előfordul, hogy üresen maradnak az anyák. És aki tenyészállatot nevel, lehet, hogy az első hónapokban nem feji az anyákat, épp ahogy Mihályék sem teszik.

Földalapú támogatás, állatorvosi igazolás a szállítólevélhez

Mihály elmesélte, hogy négy ellenőr jött ki hozzájuk megnézni az anyakecskék területen tartását. Végignézték az összes állatot, leolvasták a krotáliákat.