A huszonegyedik század gazdálkodójának nem elég, ha naprakész és komplex állattenyésztési, állategészségügyi ismeretekkel rendelkezik. Ha meg akar élni, jól teszi, ha ért a feldolgozáshoz, a marketinghez, értékesítéshez, sőt, az adminisztrációhoz is. Mihály

Március vége felé csörgött a telefonom. Ivanics Mihály keresett engem. Mihály volt olyan kedves, hogy félretett nekem egy kis kecskebakot. Első bakomat, az A törzskönyves alpesi Berkenyét éves korban hoztuk el tenyésztőjétől. Nem sikerült kézhez szelídíteni. Nekem kis helyen vannak az állataim, kertvárosi környezetben, és a kicsi gyerekeim bejárnak közéjük, ezért fontos volt, hogy a bakom épp olyan szelíd legyen, mint az anyáim.
Közülük beszéltük meg, hogy választok egy kis bakot, és később, minősítés után, elhozom. A beszélgetés végén Mihály elmondta, azért is keresett meg, mert problémái akadtak az elektronikus gazdálkodási napló kitöltésével.
Tartozom egy vallomással. Bármilyen hivatalos papírtól előre kiver a víz. Halogatom, tologatom a feladatot, reménykedem, hogy valahogy varázsütésre megoldja valaki, amíg én nem nézek oda. Gyáva vagyok, na! Ha a kopasz csibe nyakáról a drót leszakítja a bőrt, habozás nélkül nyúlok a hyperolért és locsolom a csupasz izomra, de egy hivatalos papírtól végtelenül ostobának, tehetetlen kisgyereknek érzem magam. Rögtön belelkesedtem hát: gyerünk, írjunk erről, hallassuk a hangunkat, változtassuk meg a rendszert! Megbeszéltük Mihállyal, hogy mire megyek kecskét választani, összeírja, milyen nehézségei voltak. A cikk a főszerkesztő asszonytól is szabad utat kapott, annyi kiegészítéssel, hogy Ivanicsék gazdaságát is mutassam be újra, hiszen a legutóbbi cikk óta sok változás történhetett, és fontos, hogy a problémákat kontextusba helyezzük.
A gazdaság
Ennek fele bérelt, fele saját tulajdonú föld. A földek fele legelő, másik fele szántó. A szántóföldeken megterem a színes állatállomány éves takarmánya. Mivel megfelelő gépeik nincsenek, a földeket bérmunkában műveltetik meg. Állattartásukat legeltetésre alapozták, a télen etetett szénát helyi gazdaságból vásárolják. Jelenleg 60 anyakecskéjükhöz 4 bakot tartanak. Az ez évi ellés során közel 90 gida született. Birkaállományuk növekvőben van, 69 cigája juh anyájuk és 16 kecskeméti sárgapofájú juh anyájuk mellé 6 kost állítottak be, 4-2 arányban. A cigáják 80, a kecskemétiek 11 bárányt ellettek idén. Emellett 50 őshonos fogolyszínű magyar tyúk és csibéik, 6 magyar parlagi kacsa és szaporulatuk, 7 magyar liba és 9 kisliba gyarapítja a haszonállatok sorát. Tartanak még 2 lovalt – egy hucult és egy nóniuszt – és 1 szamarat is. Mihályt a napi legeltetés során és a porta őrzésében 4 kutya segíti, mudik és pumik vegyesen.

Az évtizedes tenyésztői munka meghozta gyümölcsét, állataikat keresik, az idei gödölyéket már egytől egyig lefoglalták. Emellett a kecskéket fejik, sajtot, joghurtot készítenek. Tejtermékeiket, illetve a tyúkok tojását a pécsi és a mohácsi piacon árulják. Mivel a gidák egyszerre születnek meg, nem fejnek egész évben, csak tavasztól őszig. Ahogy kitavaszodik, már minden nap cseng náluk a telefon, keresik őket a vevők, mikor jönnek végre a piacra…