Milyen hatással vannak a munkánkra ezek az időszakok, és mit tehetünk azért, hogy minél kevesebb kárral vészeljük át őket? – erről szól ez a személyes tapasztalataimon alapuló cikk. gazda
Bölcs, öreg barátnő, Szőke Ildi néni – Isten nyugosztalja – lehetőségeihez mérten csodákat vitt véghez férjével, Laci bácsival kis háztáji gazdaságukban. Bár mindketten dolgoztak, és három jó étvágyú fiúgyermeket neveltek fel, valahogy mégis jutott idejük erre! A berek szélén vásárolt, talán ha ezer négyzetméteres hétvégi telkükön vonalzóval karbantartott zöldségágyások sorakoztak, a háznál meg harminc éven át neveltek nyulakat.
Ildi néni egyszer, mikor még csak tervezgettem, hogy magam is belevágok, olyasmit mondott nekem, ami egy életre belém égett.
Ildi néni tudta, hogy a családban csak engem érdekel a gazdálkodás, és valóban, nem várhatom el a páromtól, anyukámtól, hogy ebben az esetben alkalmi segítségnél többet nyújtsanak nekem. Hiszen ők se kérik, hogy menjek be a céghez megírni egy programot, vagy javítsak ki néhány dolgozatot.
Bölcsnek gondoltam hát a tanácsot, igyekeztem visszafogni a lelkesedésem, és egy észszerű méretű állatállományt létrehozni, olyat, ami kompatibilis a lehetőségeimmel. Ami három kisgyerek mellett napi fél-egy óra munkával elműködtethető. Az – gondoltam magamban – nekem nem is munka lesz, hanem kikapcsolódás. gazda
No igen. Akkor, mikor minden rendben van.
