Kotorékozáshoz és vaddisznóhajtáshoz is használnak vadászkutyákat. Ezek a fajták a legbátrabbak, heves vérmérsékletűek és harciasak. A kotorékozás során a rókát, borzot a kotorékban felkutatják és lefojtják vagy kiugrasszák. A vaddisznóhajtáson disznós kutyákként is használhatóak: hajtásban a vaddisznót kitartóan keresik, csaholják, puska elé hajtják, vagy állítják. Vannak olyan disznós kutyák is, amelyek egyik vadászkutyafajtához sem sorolhatóak, viszont harcias és bátor viselkedésük miatt hibátlanul alkalmazhatóak ilyen vadászatokon. Ilyennek számít két magyar kutyafajtánk a mudi és a pumi is.
A vérebek a legérzékenyebb és legfinomabb orral rendelkező kutyák. Már-már precíz műszernek is betudható szaglószervük, joggal, hiszen orruk amellett hogy szelektál, képesek akár 30-48 órás hideg vérnyomot is követni, a vércsapán haladva felkutatni a sebzett vadat. Elsősorban nagyvadvadászatok során veszik igénybe a vérebek segítségét abban az esetben, ha a vadász megsebezte a vadat, és a vad elvitte a lövést. A szaknyelv szerint a megtalált, de még menekülésre képes vadat állóra, a kihűlt vadat pedig dermedtre csaholják. Hazánkban főleg a bajor és a hannoveri véreb az elterjedt, de az angol véreb is remekül használható a sebzések után.
Elsősorban az apróvad vadászatokon használatosak kimagasló apportírozó készségük miatt, a vízi vadvadászatokon egész egyszerűen nincsen párjuk, olyankor ott szinte nincs elveszett vad. Három fajtájuk ismert: a golden, a fekete és a labrador retriever.
A hazai vadászati törvények tiltják a klasszikus értelembe vett kopózást, melynek célja a vadat a friss csapán hangos csaholással felkutatni, kitartóan hajtani. Ez mára a vadászati etikett szerint nem elég humánus és nem kíméletes, ezért e vadászati módszert betiltották.
Ellenben egy másik fajta, az agár esetében ősi ösztöneinek ápolása és fenntartása miatt 2016-ban módosították a vadászati törvényt, így engedélyezetté vált a magyar agárral való vadászat. (Ez nem a vadászati lehetőségek bővítése okán volt fontos, hanem a fajta egyedeinek teljesítménymérése szempontjából, hiszen a kimagasló munkabírású egyedek genetikájának továbbörökítése kiemelten fontos feladata a tenyésztőknek. A vadászjeggyel rendelkezők agarász-kiegészítővizsga után, illetve a saját törzskönyves vadászati alkalmassági vizsgával rendelkező magyar agárral élhetnek az agarászat mint vadászati mód lehetőségeivel. Rókára, aranysakálra egész évben, valamint vadászidényben mezei nyúlra lehet agárral vadászni. Szerk.)
Jó kutya kincset ér
A vadászebek a vadgazdálkodási célok elérésében értékes és fontos munkát végeznek. Apróvad-gazdálkodás vonatkozásában, a társas vadászatok során az elejtett apróvad megkeresésével jelentős (forintosítva is) hasznot hajtanak, vagy a ragadozógyérítésben a kotorékkutyák alkalmazása szintén az apróvadat segítik. Továbbá a vadkármegelőzésben is jelentős szerepük lehet a téli disznóhajtások alatt, hogy tavaszra kevesebb vaddisznó okozhasson kárt a mezőgazdaságban. De elévülhetetlenek érdemei a nagyvadas vadászterületeken, ahol a vérebek az utánkereséssel felkutatják a sebzett vadat – gondoljunk csak egy nagyobb trófeasúlyú, több millió forintot érő gímbikára –, ezáltal növelve a vadászatra jogosult árbevételét. Hangsúlyozandó, hogy a vadászetika írott és íratlan szabálya mellett a vadásznak jogi kötelezettsége a sebzett vad megkeresése. Ez pedig kizárólag jó képességű vadászkutyák segítségével érhető el. Engedje meg az olvasó, hogy ide citáljam híres magyar vadászunk, világjárónk emblematikus mondatait:
– Gróf Széchenyi Zsigmond.
Orvosolható vagy reménytelen hibák
Azonban nem minden vadászkutya képes segíteni a vadászatot és egyenértékű társként dolgozni, viselkedni. Vannak egyes típushibák, amelyek rányomhatják a bélyegét a vadászatra. Az egyik ilyen az idegrendszer gyengeségéből fakadóan öröklődő alkati sajátosság lehet: a lövéstől való félelem. Ennek a problémának az orvoslása reménytelen. Vannak olyan kutyák is, akik a puskadörrenésre nekilódulnak megkeresni a leesett madarat, de közben hallja a következő puskadörrenést, és ahelyett, hogy az első vadat a gazdájához apportírozná, otthagyja azt, és az újabb puskadörrenés irányába siet, a következő elejtett vadhoz. Általában e mögött a hiányos kiképzés áll.
Másik tipikus hiba a nyúlüldözés, amikor nyúlhajtásnál a kutya a felkelő nyulat a világ végéig elkergeti, aminek következménye, hogy a vadász még lőtávolságra sem kerülhet, így voltaképpen a vadászat értelmét vesztve egy szántásban történő sétává válik.
Nem mindegy tehát, hogy az alap betanítás mellet a kutya milyen fegyelmezést és kiképzést kap, illetve a bevadászás során, vagyis a vadászatra történő végleges felkészítés ideje alatt az ingerek milyenre formálják vadásztársunkat. Egy biztos, egy jó vadászeb az egyik legnagyobb boldogság lehet a vadász számára, elvesztése pedig felér egy közeli családtagunk elvesztésével.
Ajánljuk még:
