Júniusban az amerikai szőlőkabóca lárváinak fejlődése folyamatos, L2-L3-L4(L5) fokozatú lárvák is megtalálhatók lesznek a fertőzött ültetvényekben. A betegség terjesztésére az L3-L4-es lárvák már alkalmasak, ezért a lárvák fejlődésének megfigyelése (vagy több forrásból információgyűjtés a fejlettségi stádiumokról), és ez alapján az ellenük való védekezés a fertőzött területeken kötelező, másutt javasolt.

Vagyis célravezető lenne, ha nemcsak az egészséges szaporítóanyag beszerzésére és a kabócák elleni kémiai védelemre összpontosítanánk, hanem figyelemmel lennénk a környezetünkre, és ha van lehetőség, összehangolnánk a szomszédos szőlősgazdákkal a kabóca elleni védelmet.

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmával összefüggésben az utóbbi években az elhanyagolt ültetvények problémája került a figyelem középpontjába. A vonatkozó jogszabály szerint elhanyagolt ültetvénynek minősül az az ültetvény, amelyet az adott évben nem metszettek, növényvédelmi kezelésben sem részesítettek, nem gondoztak.

Emellett érdekes megfigyelés és egyben tapasztalat, hogy az elhanyagolt ültetvényekben kevesebb kabóca csapdázható, figyelhető meg, mint az intenzíven védett kertekben. Ez természetesen nem javít a helyzeten, mivel akár egy egyed, vagy egy fertőzött szőlőtőke is lehet fertőzési forrás.

Gyakori, hogy a szőlőhegyeken, az ültetvények közelében felszaporodik az erdei iszalag, sokszor hamvas és mézgás égert, illetve bálványfát is találunk, amelyek szintén gazdanövényei a fitoplazmának, azaz e növényfajok is segíthetik a fennmaradást és a terjedést! Az elhagyott hegyi birtokok, szőlőterületek száma sajnos az utóbbi években nő, mert a fiatalabb generáció kevésbé szeretne szőlőműveléssel foglalkozni. Szerencsére van azért ellenpélda is, mert a betegség miatt kivágott tőkék, ültetvények pótlása, ha mérsékelt ütemben is folyik, de folyamatos! Tehát van remény, azzal együtt, hogy a betegség elleni védelem alapvető szemlélet- és technológiaváltást igényel a nagy arányú terjedés megakadályozása érdekében.

A fertőzött területeken júniustól várható a tünetes növények megjelenése, melyek mielőbbi eltávolítása, megsemmisítése alapvető fontosságú a fenti védekezési módok mellett.

Az általánosan elterjedt betegségek közül a lisztharmat elsődleges levéltünetei már május első felében megjelentek egy-egy ültetvényben. A szőlő fürtmegnyúlásáig, virágzásának kezdetéig nem tudott felszaporodni, részben az időjárás, részben a védekezések miatt. Az érzékeny fajtákat júniusban fokozottan ellenőrizzük, mert a fejlődő fürtök még fogékonyak lesznek a fertőzésre! Hasonló a helyzet a peronoszpórával is, melynek „olajfoltjai” május közepén voltak először megfigyelhetők, de csupán észlelési szinten. A feketerothadás az idén nagy kihívás lesz a szőlősgazdák számára, amennyiben csapadékosabb, esősebb június vár ránk. A betegség első kis levélfoltjai már áprilisban láthatók voltak, május 10. táján pedig már a foltok barnulását, nekrotizálódását is meg lehetett figyelni, a termőtestek képződése mellett. Védekezés nélkül a termőtestekben termelődő spórák újabb levél- és fürttüneteket okozhatnak, ezért az intenzív védelem javasolt (pl. Delan Pro (II.), Dynali (III.), Folicur Solo (II.) stb.).

Az eredeti cikk a Kerti Kalendárium 2024. júniusi számában jelent meg.