0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. július 8.

Figyeljünk a fitoplazmára!

Az elmúlt évtizedek alatt szinte folyamatosan csökkent a szőlő termőterülete hazánkban. A legnagyobb visszaesés az ezredforduló környékén alakult ki, amikor a korábbi 130-247 ezer hektárról 100 ezer hektár alá zsugorodott.

Előzetes adatok alapján 2023-ban nem egészen 60 ezer hektár a nyilvántartott szőlőterület. A csökkenés kiváltója többek közt a klímaváltozás, a szerkezet-átalakítási program (2007-től) bevezetése, a művelés alól kivett területek nyilvántartásból való törlése. És van egy folyamatosan terjedő karanténbetegség is.

A területcsökkenés további okai között kell megemlítenünk a hazánkban első ízben 2013-ban megtalált karantén betegséget, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát.

A fertőzése következtében újabb és újabb szőlőterületek felszámolására volt és lesz is szükség. Tehát a területcsökkenés nemcsak az árutermő ültetvényeket érinti, hanem a házikerti, zártkerti, illetve külterületi ingatlanokon termesztett szőlőt is. Míg az általánosan előforduló gombabetegségek (lisztharmat, peronoszpóra, botrítisz, feketerothadás) fellépésére, terjedésére az adott év időjárás körülményei meghatározók, addig a fitoplazma esetén ez kevésbé mondható el. A kórokozó terjedése ugyanis fertőzött szaporítóanyaggal és/vagy a betegséget terjesztő vektorral, az amerikai szőlőkabócával történhet.

Fitoplazma tünetek kék szőlőfajtán
Fitoplazma tünetek kék szőlőfajtán

Tekintve, hogy a fitoplazma ellen nem áll rendelkezésünkre kémiai védekezési módszer, a betegséget terjesztő rovar ellen szükséges védekeznünk. Az időjárási körülmények elsősorban az amerikai szőlőkabóca fejlődésére lehetnek hatással, aminek a következményeit az idén is tapasztalhatjuk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján 2023 ősze, valamint 2023/2024 téli időjárása 1901 óta a legmelegebbnek bizonyult. Országos átlagban a téli hónapok átlaghőmérséklete 4,1 °C volt, mely 3,7 °C -kal haladta meg a 1991–2020-as évek átlagát.

Ezek a körülmények tehát az áttelelő kabócatojások életképességét nem rontották, sőt a melegebb tavaszi hónapokban az embrionális fejlődés is felgyorsult. Ennek eredményeként idén 1,5-2 héttel korábban (május 13-15.) kezdődött meg a lárvakelés, mint a korábbi években azt megszokhattuk.

A lárvák fejlődése, valamint időszakos és napi aktivitása a hőmérséklettől függ. Olasz kutatások alapján a lárvák többsége (78-93%-a) az esti, éjszakai, hajnali órákban a legaktívabb, 18.00-8.00 óra között. A vektor számára kedvező, ha a napi minimum (éjszakai) hőmérséklet 12,1-24,3 °C között alakul, de 22 °C minimum-hőmérsékleten találták a legtöbb egyedet. Napközben azt tapasztalták, hogy a legmelegebb órákban volt a legalacsonyabb a kabócák száma (18,8-37 °C között). Ezek az információk azért is fontosak számunkra, mert a kabócák elleni védekezés precízebb időzítését segíthetik. Vagyis a megfigyelések alapján bármilyen készítménnyel védekezünk, a permetezést célszerű az esti vagy a hajnali órákra tervezni.

A védekezés ideje a nyári kánikulában nem kérdés, hiszen 25 °C-ot meghaladó hőmérsékleten amúgy sem javasolt az állománypermetezés a perzselésveszély miatt, de enyhébb időben célszerű mindezt figyelembe venni.
Különböző fejlettségű amerikaiszőlőkabóca-lárvák
Különböző fejlettségű amerikaiszőlőkabóca-lárvák
Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: