A technológia tehát adott, a következő lépés az, milyen szakszemélyzet szükséges a használatukhoz. Rikk István szerint a gyors fejlődésnek köszönhetően rövid időn belül elképzelhető olyan automata drónállomások telepítése, amelyekbe a drónok, a betáplált repülési útvonal feltérképezése után, visszatérhetnek akkumulátoraik felöltésére. A drón memóriájába beprogramozott tábla koordinátáival az automatizált felmérések során emberi beavatkozásra nem lesz szükség, és az ismételt felméréseken nyert adatokból megjelenített 2D-s modelleken észrevehető, milyen változások történtek az adott növénykultúrában.

Csányi Sándor professzor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem vadbiológiai és vadgazdálkodási tanszékvezetője egy olyan új vadkármegelőzési módszerre hívta fel a figyelmet, amely a mesterséges intelligencia (AI) segítségével felismeri, ha olyan faj érkezik a védendő területre, amelyik nemkívánatos a gazdálkodó számára. Ebből az információból pedig koordinálni, aktiválni lehet azokat a riasztási eszközöket, amikkel jelenleg az a probléma, hogy a vad a rendszeres, periodikus használata miatt hozzászokott. A többféle riasztó rendszer együttes, váratlan alkalmazásával jóval nagyobb hatékonyságot lehet elérni, mint vadkárlehárító vadászattal vagy csőszködéssel. A módszer nem utolsósorban a vadorzás visszaszorítására is lehetőséget teremthet.