0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 16.

Vad és gazda: hogyan védhetik meg termésüket a kistermelők?

A nagyüzemek vadkárkezelése gyakori téma az agrárszakmai sajtóban, de a kistermelők problémáiról jóval kevesebb információ áll rendelkezésre – pedig a vadkár nekik is komoly gondot okozhat.

Szántóföldi növénytermesztést nagyüzemben folytató gazdaságok vadkárkezelésének, -rendezésének témája megkerülhetetlen az agárszakmai sajtóban, azonban a kistermelőket, kis léptékben termelő gazdaságok vadkárügyeiről jóval kevesebb információ lát napvilágot. Pedig egy kis létszámú állatállományról gondoskodó, a takarmányt saját maga által megtermelő állattenyésztő vagy egy pár 10, 100 hektáron növénytermesztéssel foglalkozó termelőnek is ugyanúgy meggyűlhet a baja a vad által okozott kárral.

vaddisznó okozta túráskár
A vaddisznó okozta túráskár mellett törés-, rágás-, taposási, erdőben akár hántáskár is előfordulhat

Az Agrárminisztérium irányításával 2021-ben megjelenő Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató, valamint az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató alapvetően egy „[…] egységes, mindenki által megismerhető eljárásrend alkalmazását teszik lehetővé […]. Az útmutatóknak köszönhetően […] csökkeni fog a termelők és a vadgazdálkodók közti lehetséges ütközési pontok száma, és a vitákból adódó bírósági eljárások száma” – adta ki korábban a tájékoztatást a tárca sajtóirodája.

Az útmutatók alkalmazhatóságáról nem tisztem véleményt formálni, megtette ezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azzal, hogy a közbeszédben „behajtó cégként” aposztrofált – a NAK álláspontja szerint inkább követeléskezeléssel foglalkozó cégről van szó, amely a gazdálkodók megalapozott vadkárköveteléseinek, a vadásztársaságokkal lefolytatott eljárásoknak, peres ügyeknek a lefolytatását teszi lehetővé – szervezetet kívánt létrehozni a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak közötti vadkár témáját érintő „ütközési pontok” elsimítására.

A legfőbb feladat tehát továbbra is az agrártárca és a két kamara (NAK, OMVK) részéről, hogy a témában érintett feleket együttműködésre és egymást segítő kommunikációra bírják, aminek eredményeként a peres ügyek száma minimalizálódhatna.

Lokális gondok

A vadkárproblémák eredője az állam tulajdonát képező vad, amire nem űzendő vadként kell gondolni, hanem a természetben élő, biodiverzitást növelő állományra, amelynek élőhelyét az emberi beavatkozások beszűkítették, elkerítették, sok esetben megszüntették. Ennek következtében a vadhatás bizonyos területekre (erdősültség függvényében), térségekre koncentrálódik, ezt pedig csak tetézi az a megállapítás, hogy nagyvadállományunk évről évre növekszik.

nagyvad
A növekvő nagyvadteríték-adatok ellenére a nagyvadlétszám évről évre emelkedik

Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője egy korábbi, idei előadásában ismertette:

az 1980-as évektől a csülkös vad állománya folyamatosan emelkedett, s a létszám oly mértékben tetőzött, hogy napjainkra (a vaddisznó kivételével) a jelentett mennyiséget sok esetben meghaladja a hasznosítás, valamint hogy a ’60-as években az egész országban kevesebb nagyvadat lőttek, mint az elmúlt években egyes vármegyékben.

A professzor előadásában arra is kitért, hogy a vad lokálisan okoz gondot, és közel sem országos mértékű. A megtérített vadkár 2022-ben 3,2 milliárd forintot tett ki, és elsősorban Baranya, Somogy, Zala, Vas, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéket érintette.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: