Szántóföldi növénytermesztést nagyüzemben folytató gazdaságok vadkárkezelésének, -rendezésének témája megkerülhetetlen az agárszakmai sajtóban, azonban a kistermelőket, kis léptékben termelő gazdaságok vadkárügyeiről jóval kevesebb információ lát napvilágot. Pedig egy kis létszámú állatállományról gondoskodó, a takarmányt saját maga által megtermelő állattenyésztő vagy egy pár 10, 100 hektáron növénytermesztéssel foglalkozó termelőnek is ugyanúgy meggyűlhet a baja a vad által okozott kárral.

Az Agrárminisztérium irányításával 2021-ben megjelenő Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató, valamint az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató alapvetően egy „[…] egységes, mindenki által megismerhető eljárásrend alkalmazását teszik lehetővé […]. Az útmutatóknak köszönhetően […] csökkeni fog a termelők és a vadgazdálkodók közti lehetséges ütközési pontok száma, és a vitákból adódó bírósági eljárások száma” – adta ki korábban a tájékoztatást a tárca sajtóirodája.
Az útmutatók alkalmazhatóságáról nem tisztem véleményt formálni, megtette ezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azzal, hogy a közbeszédben „behajtó cégként” aposztrofált – a NAK álláspontja szerint inkább követeléskezeléssel foglalkozó cégről van szó, amely a gazdálkodók megalapozott vadkárköveteléseinek, a vadásztársaságokkal lefolytatott eljárásoknak, peres ügyeknek a lefolytatását teszi lehetővé – szervezetet kívánt létrehozni a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak közötti vadkár témáját érintő „ütközési pontok” elsimítására.
Lokális gondok
A vadkárproblémák eredője az állam tulajdonát képező vad, amire nem űzendő vadként kell gondolni, hanem a természetben élő, biodiverzitást növelő állományra, amelynek élőhelyét az emberi beavatkozások beszűkítették, elkerítették, sok esetben megszüntették. Ennek következtében a vadhatás bizonyos területekre (erdősültség függvényében), térségekre koncentrálódik, ezt pedig csak tetézi az a megállapítás, hogy nagyvadállományunk évről évre növekszik.

Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője egy korábbi, idei előadásában ismertette:
A professzor előadásában arra is kitért, hogy a vad lokálisan okoz gondot, és közel sem országos mértékű. A megtérített vadkár 2022-ben 3,2 milliárd forintot tett ki, és elsősorban Baranya, Somogy, Zala, Vas, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéket érintette.