A mező- és erdőgazdálkodókat évente megközelítőleg 21 milliárd forint vadkár sújtja, aminek csak egy részét, hozzávetőlegesen 3 milliárd forintot térítenek meg a részükre. A vadkár pontosabb felmérésére és megelőzésére a digitális technológia jelenthet megoldást: drónok, szenzorok, kamerarendszerek és egyéb adatfeldolgozási módszerek azok, amik ezt lehetővé teszik.
Skobrák György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vadkárkezelési szakértője a NAK irányába bejelentett vadkárok típusait részletezve elmondta, elsősorban a nagyvad által okozott kártétel a legjelentősebb, de azokon a területek, ahol erős a vadnyomás, ott az apróvadállomány, elsősorban a balkáni gerle és az örvös galamb, illetve védett fajként a vetési varjú is számszerűsíthető károkozásra képes. A bejelentések alapján főként a vetésben, a szálastakarmányokban, illetve az egyéb haszonnövények kezdeti növekedési fázisában mutatkozik a leggyakrabban a vad általi kár. A soros vetésű növénykultúrákban vagy a gyepterületeken keletkezett vadkár felmérésében a drónok általi légi fotózás lehetőséget teremt abban, hogy ezeket a kárformákat felmérjük, másfelől a károsított területeket lehatároljuk.
Rikk István, a Drone2b, B2B értékesítési vezetője kiemelte,
Hihetetlen pontossággal dolgoznak, és más, mondjuk, az építőipar, térképészet területén használt kamera- vagy LIDAR-rendszerekkel (lézer alapú távérzékelő eszközök) alkalmazva rövid időn belül nagy területeket képes felmérni.

(Fotó: ABZ Drone)
Milyen esetben indokolt még a drónok használata?
A drónos permetezéssel egyfelől lehetőség nyílik nehezen megközelíthető (belvizes, vízállásos, felázott) területek teljes értékű permetezésére. A szélsőséges domborzati viszonyok sem jelentenek akadályt, és mivel a technológiával akár 90 százalékos víz- és a foltkezelésnek lehetőségének köszönhetően növényvédőszer-megtakarítással is számolhatunk, a tagolt földterületek permetezése hatékonyabbá válik, valamint környezetkímélőbb növényvédelem is lefolytatható a mezőgazdasági drónok segítségével.
A mezőgazdasági drónra felszerelt, úgynevezett payloadok segítségével a gazdálkodó meggyőződhet táblái tápanyag-ellátottságáról, továbbá differenciáltan információt gyűjthet a pontos tápanyag-kijuttatáshoz, valamint a növénykultúra stresszállapota is felmérhető multispektrális felméréssel.
A drónnal való területméréssel pedig centiméter pontossággal felmérhető az adott mezőgazdasági terület, ezáltal ellenőrizhetők a birtokhatárokon az esetleges átművelések, megtervezhető az új kultúrák térállása, az öntözési infrastruktúra, illetve a szaporítóanyag-szükséglet is. Ezeken kívül a drónok további feladatokra is alkalmazhatók, például talajon fészkelő madárfajok fészekaljának, vagy suta által elfektetett őzgidának a detektálására, amely