Az igényesebb hibrideknél előfordulhat kihagyó év, amikor nem virágoznak, ha a körülmények nem a legjobbak számukra vagy megbolygatjuk, átültetjük a tövet.
A sásliliomok jellemzően nem betegesek, növényvédelmük nem problémás, maximum alkalmilag lehet szükség permetezésre egy-egy kártevő, például tripsz ellen. A nemesített hibridek is ugyanúgy télállók, mint az alapfajok.
A nemesítők kedvence
Amerikában évszázados hagyománya van e faj nemesítésének, az AHS regisztrálja a nemesítőket és a hibrideket az egész világból. A regisztrált fajták száma napjainkra elérte a százezret. Versenyeket is rendeznek, ahol a fajtákat több tulajdonság alapján bírálják. Az első helyezett megkapja a Silver Stout Medal díjat. A Kovács Mónika gyűjteményében is szereplő fajták közül a Hemerocallis ’Satin Glass’ 1968-ban, a ’Siloam Double Classic’ pedig 1993-ban nyerte el ezt a fődíjat.
Gyűjtőktől érdemes vásárolni
– Az AHS (American Hemerocallis Society) honlapján meg lehet nézni a fajtákat, de a beszerzés nem egyszerű. A hazai kertészetekben szinte mindig ugyanazt a néhány fajtát lehet kapni, tehát a választék szegényes egy gyűjtőnek ahhoz viszonyítva, hogy mennyi új hibrid van.

Így az Európai Unió országaiból lehetséges a beszerzés, ez vámmentes és egyszerű. Egyes kertészeteknél előfordul, hogy nem fajtaazonos növényeket küldenek, ami egy drágább példánynál elég bosszantó, ha egy-két évvel később, csak az első virágzáskor derül ki, ezért érdemes a gyűjtőktől beszerezni a ritkaságokat, tanácsolta a gyűjtemény tulajdonosa.
Sok sásliliomgyűjtő, sőt nemesítő van Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Litvániában és Csehországban, illetve van rá törekvés, hogy magyar nemesítő is bekerüljön az AHS által regisztrált nemesítők közé.
Saját hibridek születőben
Saját hibridekkel is foglalkozik Kovács Mónika. 2019-ben véletlen, majd 2020 óta már tudatos beporzásból származó magokból kelt magoncokat nevel, ahol az anya- és apavonalat is feljegyzi. Vetés után általában három év, mire először virágzik egy magról felnevelt új fajtajelölt.
Kovács Mónika a hideghatást a természetre bízza. Némely magok már késő ősszel kikelnek, és fű méretűként telelnek át. Tőosztással fajtaazonos növények szaporíthatók, magról nevelve pedig sok meglepetés lehet, hiszen ott a szülők és azok felmenőinek a tulajdonságai is előjöhetnek.
– A beporzás úgy történik, hogy a kiválasztott anyanövény bibéjét már hajnalban megporozom a kiválasztott apanövény pollenjével, tehát megelőzve a méheket és más beporzókat. A virágot ezután megjelölöm, hogy a majd abból kialakuló magtokban lévő magok visszakereshetők legyenek. E beporzási módszer sikere sok mindentől függ, például attól is, hogy érkezik-e eső az adott napon. A beporzás körülbelül fele lesz sikeres és fejlődik ki az 5-15 magot tartalmazó magtok. Az elvetett magnak is csak körülbelül a fele hajt ki és indul fejlődésnek, hogy három év múlva új hibrid tudjon születni. Körülbelül 500 magonc nevelkedik most a kertben, árulta el Kovács Mónika.