Kisebbek-nagyobbak és nemcsak ám néhány, hanem megszámlálhatatlanul sok. Földigiliszták, hangyák, férgek, egysejtűek, atkák, ugróvillások, ászkák, százlábúak, baktériumok és gombák. Egy nagy gond van: ezek az élőlények nem kifejezett szeretik a bolygatást, a peszticideket és a műtrágyákat. kiskerti

A talaj termékenységének fokozása könnyebb, ha tele van élettel és lebontásra váró anyagokkal. Azután már főleg arra szükséges figyelni, hogy kíméletesen bánjunk vele és a szerves anyagokból mindig álljon rendelkezésre az utánpótlás.

Először is gyökeresen meg kell változtatni a művelés módját, abba kell hagyni azokat a gyakorlatokat, amelyek ártanak az élőlényeknek, majd fel kell kínálni a jó minőségű táplálékot, hogy aztán előbb-utóbb megérkezzenek az élőlények. És velük együtt fellendül az élet.

Biológiai nitrogénkötés

Az egészséges és jól táplált talaj esetén a nitrogén elérhető a növények számára. A sovány talaj felhizlalásának pedig a leghatékonyabb és leggazdaságosabb módja a biológiai nitrogénkötés. Ez az évezredek óta használt módszer természetesen még most is beválik. A biológiai nitrogénkötésben a hüvelyesek és a hozzájuk társuló baktériumok a főszereplők. Viszont a légköri nitrogénről sem illik megfeledkeznünk.

Növényi komposzt

A komposztnak számos előnye van, így aztán nem kérdés, hogy megéri használni. Az általános műtrágyákkal ellentétben a komposzt nemcsak a főbb ásványi anyagokat pótolja, hanem tartalmazza a növények egészséges fejlődéséhez szükséges többi ásványi anyagot, nyomelemet és más vegyületeket is.
Az érett komposzt hosszú távon képes fokozni a talaj termékenységét, növeli a szervesanyag-tartalmat, javítja a talaj szerkezetét, stabilitását, fellendíti a mikroorganizmusok szaporodását és elnyomhatja a talaj által terjesztett betegségeket.

A növényevő állatok ürüléke kiváló tápanyagforrás lehet, persze csak abban az esetben, ha az állatok a nekik való, tiszta táplálékot kapják. Az állati eredetű, nehézfémekkel szennyezett, nem a fajnak megfelelő ennivaló azonban nemcsak az állat számára nem egészséges, de a potyadék tartalmát, és értékét is befolyásolja.

És az sem elhanyagolható, hogy mikorra időzítjük a kijuttatását. Egyrészt nem szabad fagyos talajra tenni, másrészt a hold fázisaira is érdemes figyelni. Optimális esetben teliholdkor trágyázunk, de ha ez kivitelezhetetlen, fogyó hold idején még bármikor kihordhatjuk. Használatakor vigyázni kell, hogy a nyers trágyával ne szennyezzük be a talajfelszínt, a vizeket és a növényeket. Előzőleg komposztálni szükséges, ha emberi fogyasztásra szánt növénykultúrában kerül felhasználásra, mivel emberi betegségeket is terjeszthet. Minden esetben be kell tartani a trágya kijuttatása és a betakarítás közötti időközökre vonatkozó előírásokat. Olyan termények esetén, melyek érintkeznek a talaj felszínével, vagy a talajban fejlődnek, betakarítás előtt legalább 120 nappal kell kihordani a trágyát, ha a növény ehető részei nem kerülnek kapcsolatba a talajjal, akkor pedig 90 nappal korábban. A trágyát felhasználásig fedett helyen, lefolyóktól, bárminemű vízforrásoktól távol kell tárolni.

Ajánljuk még: