A miskolci Hercsik István elsősorban ipari és hulladékgazdálkodási tevékenységéről ismert, azonban tíz évvel ezelőtt megérkezett 100 darab angus marha a felsőnyárád határában tulajdonában lévő földekre, ami új színt hozott a hétköznapjaiba. A tudatos építkezés eredményeként nemcsak a húsmarhák, hanem a telephelyek és az istállók száma is gyarapodott, majd épült egy húsüzem is. Most úgy érzi, felkészült arra, hogy Naragh márkanéven bevezesse a piacra termékeit.

Bár Miskolcon nőtt fel, kohómérnöki diplomát szerzett, és az iparban dolgozott, de városszéli gyerek lévén mindig közel állt a természethez, a földvásárlás pedig előhozta belőle a régi emlékeket. Ennek hatására kezdett bele a mezőgazdasági vállalkozásba.
Angus marhák és saját takarmány
Az Észak-Magyarországon található Felsőnyárád környéke gyönyörű természeti értékekkel rendelkezik, de nem elsősorban a mezőgazdaságáról nevezetes. Bányavidék volt, az itt élő emberek elsősorban a környező bányákban találtak munkát. Ez a tevékenység a rendszerváltást követően megszűnt. Hercsik István több területet is megvásárolt, amelyek egy részét kisebb-nagyobb meddőhányók tarkították. Most szétnézve a dombtetőről, nehéz ezt elhinni, hiszen a tulajdonában lévő közel 2000 hektár, a szántók, a kaszálók, a legelők és a telephelyek kialakítása igényességről, mérnöki tervezésről tanúskodnak.
– Először a növénytermesztés és a mezőgazdasági gépek bázisa épült itt meg a csarnokokkal, majd 2010-ben érkezett 100 darab szarvasmarha, ezért istállókat is építettünk.

Fekete és vörös színváltozatot tart, de fokozatosan a vörösek kerülnek túlsúlyba, aminek a klímaváltozás az oka. A fekete szín ugyanis magába szívja a napsugarakat, az állatoknak a kánikulában melegük van, az elmúlt években kialakult nyári időjárásban nem érzik jól magukat. A vörös színűek ebből a szempontból szerencsésebbek – meséli Hercsik István. Az állatokat három helyszínen, Felsőnyárád mellett, Felsőkelecsényben és Ragályban kialakított telephelyen tartják, ahol összesen hat modern trágyakezelési és takarmányozási technológiával felszerelt istálló található.
A jelenlegi infrastruktúra tovább bővül, a jövő évben több ezer négyzetméter terület kap betonborítást, amelyen a szálastakarmány tárolását oldják meg, illetve új istállót alakítanak ki.

A több telephely ugyan komolyabb logisztikát igényel, de előnyei is vannak, főként szaporodásbiológiailag és állategészségügyi szempontból.
Az anyatehenek a borjakkal tavasztól őszig a mezőn tartózkodnak, a téli hónapokra kerülnek csak istállóba. Ezáltal az év háromnegyedét teljesen szabadtartásban töltik az állatok.
Hercsik István úgy véli, hogy a tartástechnológiában minden apró részletre érdemes odafigyelni, nemcsak takarmányozás szempontjából, hanem annak érdekében is, hogy az állat jól érezze magát. Példaként említi, hogy az istállókat modern trágyakihúzó rendszerrel, etetőúttal látták el, amin a keverő-kiosztó kocsi adagolja az állatok takarmányát, valamint megkezdték a párakapuk felszerelését is, hogy a hízó marhák a nyári hónapokban komfortosabban érezzék magukat.
Szaklap, amelyben a cikk megjelent:
Kistermelők Lapja