A miskolci Hercsik István elsősorban ipari és hulladékgazdálkodási tevékenységéről ismert, azonban tíz évvel ezelőtt megérkezett 100 darab angus marha a felsőnyárád határában tulajdonában lévő földekre, ami új színt hozott a hétköznapjaiba. A tudatos építkezés eredményeként nemcsak a húsmarhák, hanem a telephelyek és az istállók száma is gyarapodott, majd épült egy húsüzem is. Most úgy érzi, felkészült arra, hogy Naragh márkanéven bevezesse a piacra termékeit.

A történet egy baráti tanáccsal kezdődött, egy ismerőse vetette fel, hogy vehetne földterületet Felsőnyárád határában.

Bár Miskolcon nőtt fel, kohómérnöki diplomát szerzett, és az iparban dolgozott, de városszéli gyerek lévén mindig közel állt a természethez, a földvásárlás pedig előhozta belőle a régi emlékeket. Ennek hatására kezdett bele a mezőgazdasági vállalkozásba.

Angus marhák és saját takarmány

Az Észak-Magyarországon található Felsőnyárád környéke gyönyörű természeti értékekkel rendelkezik, de nem elsősorban a mezőgazdaságáról nevezetes. Bányavidék volt, az itt élő emberek elsősorban a környező bányákban találtak munkát. Ez a tevékenység a rendszerváltást követően megszűnt. Hercsik István több területet is megvásárolt, amelyek egy részét kisebb-nagyobb meddőhányók tarkították. Most szétnézve a dombtetőről, nehéz ezt elhinni, hiszen a tulajdonában lévő közel 2000 hektár, a szántók, a kaszálók, a legelők és a telephelyek kialakítása igényességről, mérnöki tervezésről tanúskodnak.

– Először a növénytermesztés és a mezőgazdasági gépek bázisa épült itt meg a csarnokokkal, majd 2010-ben érkezett 100 darab szarvasmarha, ezért istállókat is építettünk.

Jelenleg 1500, zömében angus húsmarha, összetételét tekintve körülbelül 700 anyatehén, 500 hízó üsző és bika, valamint 300 növendék marha alkotja az állományt.

Jeleneg 1500, zömében angus húsmarha alkotja az állományt

Fekete és vörös színváltozatot tart, de fokozatosan a vörösek kerülnek túlsúlyba, aminek a klímaváltozás az oka. A fekete szín ugyanis magába szívja a napsugarakat, az állatoknak a kánikulában melegük van, az elmúlt években kialakult nyári időjárásban nem érzik jól magukat. A vörös színűek ebből a szempontból szerencsésebbek – meséli Hercsik István. Az állatokat három helyszínen, Felsőnyárád mellett, Felsőkelecsényben és Ragályban kialakított telephelyen tartják, ahol összesen hat modern trágyakezelési és takarmányozási technológiával felszerelt istálló található.

A jelenlegi infrastruktúra tovább bővül, a jövő évben több ezer négyzetméter terület kap betonborítást, amelyen a szálastakarmány tárolását oldják meg, illetve új istállót alakítanak ki.

– Annyi férőhelyre van szükségünk, hogy évente körülbelül 1000 marhát fel tudjunk hizlalni, ugyanis húsüzemünk kapacitását erre terveztük, és célunk a kapacitás maximális kihasználása – indokolja a beruházás okát István.

A több telephely ugyan komolyabb logisztikát igényel, de előnyei is vannak, főként szaporodásbiológiailag és állategészségügyi szempontból.

Az anyatehenek a borjakkal tavasztól őszig a mezőn tartózkodnak, a téli hónapokra kerülnek csak istállóba. Ezáltal az év háromnegyedét teljesen szabadtartásban töltik az állatok.

Hercsik István úgy véli, hogy a tartástechnológiában minden apró részletre érdemes odafigyelni, nemcsak takarmányozás szempontjából, hanem annak érdekében is, hogy az állat jól érezze magát. Példaként említi, hogy az istállókat modern trágyakihúzó rendszerrel, etetőúttal látták el, amin a keverő-kiosztó kocsi adagolja az állatok takarmányát, valamint megkezdték a párakapuk felszerelését is, hogy a hízó marhák a nyári hónapokban komfortosabban érezzék magukat.

– A telepeken betonon és vastagon bealmozott szalmán tartjuk az állatokat, ezzel megelőzve, hogy a dágványt tapossák. Így nemcsak az állatokat, hanem kollégáinkat, környezetünket és gépeinket is óvjuk és tisztán tartjuk – részletezi István.