A takarmány a vállalkozás saját növénytermesztési ágazatától érkezik. A növénytermesztés fő célja az állattenyésztés takarmány- és alomigényének kiszolgálása. A földterületek kisebb részén megéri kalászost, kukoricát termelni, amit értékesítenek. A többi területen lucernát, vörösherét, szudáni füvet vetnek, valamint kukoricát silónak – a területek nagy része ökológiai besorolású. Több ezer tonna takarmányt termelnek, ami fedezi az állomány szükségleteit.
– Ezek azok a feladatok, amelyek megoldhatóak a gazdaságban – mondja István –, de nem is hinnénk, hogy az igazi kihívás a szalma beszerzése. Ennyi állat tartásához irdatlan mennyiségű alomra van szükség, és ennek biztosítása komoly szervezést igényel.
Vágás stresszmentesen
Az állatok általában 20-22 hónapos korban kerülnek vágásra, ekkorra a bikák minimum 600 kg-os, az üszők minimum 500 kg-os súlyt érnek el.
Vágás előtt lábon érkeznek a pihenőbe, ott eltöltenek még egy napot, így élőállat-szállításra egyáltalán nincs szükség.
– Azt gondolom, ez minden szempontból túlmutat a jelenlegi trendeken és a manapság megszokott eljárási formákon, állategészségügyileg, állatjólétileg és környezetvédelmileg egyaránt – hangsúlyozza a gazdaság tulajdonosa. – Ezzel a módszerrel kevesebb stressz éri az állatokat, ami a húsminőséget pozitívan befolyásolja.
Hetente 10-12 marhát vágnak, az igényeknek megfelelően. Ennél jóval nagyobb a kapacitás, amit a későbbiekben készek teljes egészében kihasználni. Éttermekbe, hentesüzletekbe kerülnek a húsok, ezért nem raktárkészletre, hanem megrendelésre vágják az állatokat, így minden vevőhöz maximum 3-4 napon belül megérkezhet a friss áru.
Feldolgozás után különböző vákuumozott csomagolási formákba és kiszerelésekbe kerülnek a késztermékek. A friss tőkehúsok és hamburgerpogácsák mellett minimum 21 napig szárazon érlelt steak-alapanyagokat is előállítanak. Jelenleg a HORECA-szektort szolgálják ki, a közeljövőben tervezik a lakossági megrendelések kielégítését is, jelenleg az ehhez szükséges logisztikai rendszer felépítésén dolgoznak. A cél minden esetben, hogy prémium minőségű, 100%-ban magyar hús kerüljön a vásárlókhoz.
Útjára indult a Naragh
A névválasztás már a marketing része, ami a helyhez való kötődést erősíti.
A gazdaság életében most érkezett el a márkaépítés ideje, amit István a lányára, Hercsik Zsuzsannára bízott, aki friss diplomásként, 24 évesen kapta meg a feladatot, és már az indulásnál feltűnést keltett a márka médiatartalmaival. A választás nem véletlenül esett rá, hiszen a budapesti International Business School egyetemén szerzett szakirányú ismereteket.
– Első komoly munkaként ez óriási kihívás nekem, de gyerekkorom óta rengeteg időt töltök itt, van kötődésem a helyhez és az emberekhez, ismerem a gazdaság történetét, van rálátásom a működésére, így azt gondolom, hogy sikeresen tudom menedzselni a teljes marketingmunkát – indokolja Zsuzsanna, hogy miért mondott igent édesapja kérésének.
– A marketingkommunikációnk színtere elsősorban az élelmiszeripar, nem pedig a mezőgazdaság, hiszen a készterméket kell eljuttatnunk a vevőkhöz, fogyasztókhoz. Az erős márkaimázs megteremtésében a követendő kulcsszavak a hitelesség, önazonosság és őszinteség, melyekhez szerencsére valóságos képet tudok mutatni a gazdaságról és az itt zajló mindennapokról. Emellett a családi vállalkozás érzését, az otthonosságot igyekszem a márkához kötni. Természetesen mindennek az alapja a minőségi termék, ami szintén adott, így már „csak” kreatívnak kell lennem. – Az értékesítési stratégia kiszolgálása és segítése mellett fontosnak tartja az edukációt is, ami a kiadványokban és a közösségimédia-megjelenésekben központi szerepet kap. Célja egy önazonos, harmonikus márkakommunikáció felépítése.
Személyes indíttatás
A gazdaság minden egységében szembetűnő a rendezettség, a tisztaság. A telephelyeket parkosítják, a szabad területekre fákat ültetnek – leginkább egy osztrák vagy német farmhoz hasonlít.
István azt mondja, alapvetően nem külföldi példákat keresett, inkább igyekezett felderíteni, hogy ezen a helyen mit és hogyan csináltak régen (ezen a vidéken korábban is húsmarhával és birkával foglalkoztak). A térség feltérképezésében az idősebb helyiek sokat segítettek, de szükség volt a szakemberek munkájára és a szakirodalom tanulmányozására is.
– A rendezettség belső igény, úgy alakítottam ki a gazdaságomat, ahogyan én azt látni szeretném.
– hozzáteszi, a helyzete abból a szempontból szerencsés, hogy adott esetben más ágazatban megkeresett jövedelméből tudja finanszírozni a mezőgazdasági projekteket, amiről már az elején kiderült, hogy elsősorban érzelmi kötődésből született.
– Számomra itt másodlagos a vállalkozás jövedelemtermelő képessége, nálam ez inkább egy életérzés. Büszkeséggel tölt el, hogy ezt meg tudtam valósítani az életemben. Nem titkoltan van egy kissé önző célom is: bevonni a családomat ebbe a világba mindazért, hogy a gyerekeim ne külföldön keressenek boldogulást.
Úgy tűnik, működik ez az elképzelés.
Fotók: Naragh
Ajánljuk még:
